Oszkárság

Hol kell tartanod az életben?

2023.04.06. 06:56 | Horváth Oszkár | 2 hozzászólás »

Bepisilt. Bilibe pisilt! Még mindig nem beszél. Beszél! Nobel-díjas leszel. Semmire nem viszed az életben. Ha azt mondja, ugorj a kútba, beleugrasz? Nem tudsz cipőt kötni? Biciklizni? Úszni? Ugróiskolázás megy már? Kelj fel, Jancsin mit nem értesz? Nehogy már két vállon hordod a hátizsákod. Ja hogy nem is hátizsákod van, iskolatáskád? Nem Invicta, BUDMIL? Mennymáafaszomba. Kisszerelmed van már? Tetszik a tanító néni? Miért nincsenek barátaid? Miért nem akarsz zsúrt? Sírd ki magad. Ne sírjál! Miért nem mész ki a szabadba, futkározni? Miért négyes, miért nem ötös, engem nem érdekel, hogy mindenki kettest kapott, engem te érdekelsz. A csengő a diáknak szól. Neked kisfiam kezit csókolom, Andi néni.

Mi az, hogy néni, meg hogy tetszik? Ez egy gimnázium, talán jó napot kívánok. Mi az hogy nincs a számológépeteken logaritmus, ne vicceljetek, mutassátok. Csajod, pasid volt-e már. Hol tartotok? Jaaaa, persze. Nekem ebben a korban már húsz csajom volt. Nem iszol? Mi az, hogy még nem próbáltad, hol éltél te eddig? Nem vagy faktos? Nekem volt nyári munkám már 14 évesen is, fura hogy neked nem jutott eszedbe. Sportolhatnál valamit, engem leigazolt a Senki-FC, Peti teniszezik, olyan pénzeket nyer, abból vette az új Marshall-ládáját. Hanyadik tételnél tartasz, kidolgoztad? Hogyhogy nem 18 évesen érettségiztél? Mi van, buktál? Miért nem maradtál kint külföldön, minek jöttél haza? Oda jelentkeztél? Hogy fogsz abból megélni, oceanográfia? Skandinavisztika, hülye vagy? Jössz amúgy fél óra múlva reggelig inni? Aggódom érted, csak 4x voltál a héten, mi meg 6x, szólj ha valamiben segítehetek. 

Gólyabálra el se mentél? Keresztfélév? Diploma mikor lesz? Nem csinálod meg a mesterszakot? Miért? Mi az, hogy nincs jogsid? Én OTDK után megyek Erasmusra, téged nem érdekel? Fontosak a kapcsolatok, jobb jóban lenni az diákbizottságosokkal. Otthon laksz? Nem éreznéd jobban magad külön? Nem a saját lakásod? Be kéne már fizetni egyre, mostanra kifizethetted volna, ehelyett más zsebébe tolod a pénzt. Hát nem tudom, sokat fogyaszt, betörnek, nincs lift, ezt kifűteni... Minimum 3 nyelven beszélni kell, láttam egy faszit a tévében, 8 nyelven beszél.

Hol képzeled el magad 5 év múlva? Mik az erősségeid? Meddig akarsz még itt dolgozni? Járna már egy előléptetés, kérdezz rá. Ja sajnos laptopot nem tudunk. Ja sajnos céges kocsi ezen a szinten nem jár. Minek van vállalkozásod, amikor itt dolgozol? Ha persze, sales@, egyedül vagy hülyegyerek. Az éves jövedelmed 20%-ánál drágább kocsit nem szabad venni. Minek veszel fel hitelt, miért gyűjtöd össze 65 év alatt, és majd akkor megveszed! 160 centis ágy? Hát nem tudom, szerintem minimum kell 180 centi. Azt meg dolgozószobának megcsinálhatnád. Ha áthívod a csajod szüleit, hová ülteted le őket? Ilyen poharakból?

Hát nekem fura hogy nem laktok együtt. Nem kéne már megkérned a kezét? Nem a jó szándék a szeretet, a kisajátítás a szeretet. Babaprojekt? Ja, mi szétmentünk, nem volt az igazi. Örökbefogadás, hát nem tudom. Nem voltatok még Tunéziában?! Hát ki kell próbálnotok, délután gyümölcs, annyit eszel amennyit akarsz, ki se tettük a lábunkat a szállodából. Én többet nem utazom fapadossal. És a gyerekekre nem gondoltatok? Most komolyan egyik héten nálad lesznek, másik héten meg ott? A legfontosabb egy gyereknek a stabilitás, ezt mindenki tudja. Azért ebben a korban az embernek legyen otthon 40-50 üveg normális bora. Mi? Drogot? Nem akarok én meghalni. Bontok még egy üveggel, egyél hozzá fügét, beszarsz. Pszichedelikumok? Megértés? Szeretet? Faölelgető balfasz hippi. Kérsz egy csíkot? Utána ölünk, baszunk: ambíciózus, sikeres felnőtt! Rendeled a kaját? Eszitek ezt a sok szart, ki tudja, mit raknak bele, hogy nem tudsz főzni ennyi évesen? Meg most honnan tudom, simán lehet, hogy nem ketó. Gondolni kell a visszaadásra is, én mindig adok a csöveseknek egy százast, és egyszer voltam levest osztani a Blahán, jaj amikor látod a szemükben. Mindenmenteset, igen, tudod, gluténérzékenység. Tunéziába, dehogy, vettünk egy 2800 éves házat a Balaton-felvidéken, Zoli olyankor onnan jár be.

Így kéne jobban menedzselned így magad, így szerintem. Simán olvasnák harmincezren, százezer feliratkozó az első héten. Ezeket publikálhatnád rendesen, meg tanítanod kéne. Voltunk a céggel Effie-awardson, meg a céges bulin volt Edvin Marton, élőben jófej. Nálunk simán benne van hogy a bostoni irodában folytatod, most kicsit rá akarok gyúrni az angolomra, szerintem neked is azt kéne. Nem sok, 1-2 év kiküldetés, és tök másik poziba jövök haza. De ha ez nem, gipszkartonozok kicsit németbe és utána építkezünk. Te nem akarsz inkább házban élni? Tudod, keeert, én nem veszem ezeket a zacskós szarokat, van saját mentám meg bazsalikomom az ablakban, csak el kell venni amikor szellőztetek. Na mindegy, én csak azt mondom hogy vidéken még van értéke ennek, meg így köszönnek egymásnak az emberek érted. Nem tudom, hányadik találkozó ez a 20 éves, vagy a 25-ös? Ne a diplomáidat sorold, hány gyereked van? Fú hát most ez hogy 20 országban dolgoztál, meg ez hogy csináljátok ezt a műsort azon a csatornán, remélem a következő találkozón már neked is örülhetek, de majd megérted, ha lesz gyereked. Nem tudom, a gyerek mellett semmire nincs időm. Egy kistesót legalább nem akartok neki? Ha két gyereked van, attól még ugyanannyian vagyunk, fogy a magyar. Én elköttettem magam, írtam is róla egy cikket. A macskát is, arról is írtam egy cikket. Rólad is írnék egy cikket. Világ legtermészetesebb dolga. Amúgy simán megélhetnél te is a hobbidból. Passzív jövedelem, egy év alatt fel lehet építeni. Az is fura, hogy nem zenélsz már, olyan ÜGYESEK voltatok. Az a legkevesebb, hogy napi 23 órát tájékozódsz a politikáról, amire senki nem fog emlékezni, ezen múlik az ország jövője. Persze, én rájuk szavaztam, legközelebb is rájuk fogok. Realityt nézel? Pff. 

A diákhitelemet már az első héten betörlesztettem. Szerintem kriptóba fektess, ki fog lőni. OTP-t kell venni, én tartom a pozimat, most higítottam, majd 2047-ben eladom, üdvözlettel, Warren Buffett. AI-ban nem gondolkodtatok? Az most nagyon megy. Szerintem 1-2 év, és minden meg fog változni, előre kell menekülni. És fontos a megtakarítás, mégis milyen nyugdíjad lesz? Egészségbiztosítás? Önkéntes magánnyugdíj? Életbiztosítás, 30% SZJA visszatérítéssel, nekem most fut három unit, azzal kimaxolom, egyik az Andrea nevén van. Én minden hónapban 70%-ot félreteszek, és felvesszük a CSOK-ot. Szüleim adtak bele valamennyit, az egészet. Ezeket így elintézzük. Egy férfi életében ez a minimum. Egy nő életében ez a minimum. Ez az alapműveltség része. Társadalmi norma. Nem ilyen puhány mint ez a Z meg Alfa meg nemtom milyen generáció. Mi is azt ettük. Mi is voltunk katonák. Ja, hogy te nem? Mondjuk látszik. Tipikus egyketempó. Suttyó vidéki. Tápos pesti. Ja, nem tudok jönni pénteken, május van, ilyenkorra már elfogy a szabim, illetve félre van téve tudod Félegyháza, meg nyuli szüleinél is szoktunk lenni egy hetet. Az nagyon hangulatos, nem kérdeztem rá apósomnál hogy miért verte a gyerekeit. Rendes az öreg végül is. 

Erzsiéket hívd fel, mondta nekem, hogy mióta nem hallott rólad. Ja, neki nincs keze meg telefonja, ő akar beszélni, tehát neked kell hívnod, teljesen érthető. Temetőben mikor voltál Micinéniéknél utoljára? Leszedtem a gazokat, meg vittem ilyen tartót várjál, és faragtam 1db uszadékfából székelykaput köré, nézzed, ja ezek a nyaralós fotók. Na itt. Nem. Hoppá szkuzi, na EZ. Jól vagy amúgy? Miért nem jársz 15 orvoshoz? Ebben a korban urológus, mammográfia, tüdőszűrés, PET-CT, kardiológiai kivizsgálás, félévente teljes vérkép, az a minimum. Arra van ideje az embernek, amire akarja. Oltást én köszi nem. Te most elhiszed, hogy meggyógyította a leprást? Erre alapozod a döntéseidet? Te nem hiszed el, hogy meggyógyította a leprást? Nem erre alapozod a döntéseidet?! Nem tudom ezek a buddhisták is, ülnek a kolostorban meg így kunyerálják a kaját, most ettől kinek jobb? Nem tudsz lovagolni? Mi minden héten megyünk a gyerekekkel, szóval 39 évesen én is közelmentem egyhez, gondoltam számonkérem. Hidd el, egy kutya teljesen megváltoztatja az életedet. Csak menhelyről, nagyon csendes, teljesen pszichopata. Semmiképpen nem menhelyről, Nyíregyről hoztuk el, 800.000 volt, tud olvasni, angolul tanul, németül számol. Elajándékoztuk nagymamáéknak, vidéken jobb neki, panelba nem való. C-vitamin hiánya volt, el kellett altatni, de még előtte kimiskároltuk, mer így csomagba volt. Tudsz amúgy kölcsönadni egy ötvenest hó végéig? Most könyvet írok a színitársulatról, amiben agyagozok. Művirág? Hát nekem igazi van. Szeretem a természetet. Itt a Reitter Ferenc utcában, igen. Itt szeretem. A sírhelyed elintézted? Hát nem tudom a Marton Tibiék örülni fognak-e, ő akart az Arankáék mellett feküdni, de most 75 évre előre tényleg? Mi az hogy nincs végrendeleted? Temetésbiztosítás? Intézd el előre, ne a gyerekeknek kelljen. Unokáidat látogatod? A nevüket se tudod felsorolni. Csicseriborsóhéjtej nincsen itthon? Mi csak azt isszuk. Paleó. Szánkón nem húznál? Nem tudom, nem voltam benn nála, eltávolodtunk, olyan megkeseredett, meg mísz az egész ember, meg tudod kölcsönkért egy merőkanalat 87-ben, és így szóba nem hozta volna mikor adja vissza, szóval majd akkor keresem amikor ő keres.

Hogy lehet így meghalni? Teljesen lesokkolt. De érted ott a két ház, meg a három gyerek, és most rájuk szakadt minden. Ebben a korban még illik élni. Ez a minimum. De ahogy gondolja. Csak ne vonuljon ki vele az Andrássy útra.

Mondjuk nem vagyok meglepve, amilyen életet élt.

A Facebooknak is a külsőség számít, nem a humánum

2017.05.12. 10:40 | Horváth Oszkár | szólj hozzá »

Le mertem írni, hogy miért baj a jómodort a jószándékkal azonosítani. A tegnapi, blogra is kitett posztomat törölte a Facebook, a közösségi előírásokra hivatkozva. Nem először, és nyilván másokkal is előfordul. Tényleg ritkán van kedvem leírni, amit gondolok, elmondom a rádióban. De amikor felgyújtom magamat, hogy egy 200 éves beteg mémet ledöntsek, ha tüdőmélységből érthetően és érzékletesen le merem írni, hogy miért vezet szenvedéshez, ha az egy udvarias köszönés elég ahhoz, hogy a rossz szándékot ignorlájuk, akkor azt eltüntetjük a Facebook színéről, az egyetértő hangokkal együtt, mintha sose lett volna?

Nem akarunk azon változtatni, hogy aki ILLEDELMESEN KÖSZÖN, azt a tömeg hagyja nyomorítani a feleségét meg a gyerekeit? Vagy akár népirtani, mert hát olyan jól áll neki az egyenruha? Hogy tömegeknek hagyjuk, hogy bűncselekményeket kövessenek el, csak mert szépen fel vannak öltözve? Vagy a savazós nőcsonkoló az biztosan ártatlan, “hiszen orvos”?! Vagy hogy

az átlagos kisnyugdíjas bárkit beenged a lakásába véres láncfűrésszel, HA öltöny van az illetőn?

Ritkán tudom ennyire megfogalmazni, és tök jogosan, hogy mi a bajom a világgal, mint tegnap. Persze értem én, hogy lehet, hogy Hujber felé valami rágalomnak tűnhet, vagy sérti a minden nyájasan csúszómászóskodó csaló kedvének kitett buta embereket, hogy mindennyájasan csúszómászóskodó csaló kedvének kitett buta embereknek nevezzük őket.

A valóság megsértődött, és becsapta a szobája ajtatját!

Mégis ki riportol egy ilyet? Kit sért az, ha a báránybőrbe bújt farkasra ujjal mutogat aki vigyázni próbál az jószágokra? Mi a következő, hogy a bálnamercis gyúrós elver, hogy megkérem, ne rúgja gyomron a terhes nőt? Vagy bilincsben visznek el, amiért azt kívánom, hogy bármely munkahelyi megaláztatásból egy szülő otthon ne csináljon gyerekbántalmazást? Bíróságra citálnak majd, mert hangoztatom, hogy a gondolkodás, az értelmezés, és a tartalom többet ér, mint az illem, a forma, és az ájtatos jómodor? 10 botütést érdemelnék, mert szerintem a szándék többet ér, mint a külsőség? Vagy hát e konkrét esetben: elnémítanak, és elásnak, mert leírom, hogy a jólöltözött, fess egyenruhás jólfésültségről az 1940-es évek óta nem feltétlenül érdemes jó szándékot feltételezni? És eltelt 80 év, és még mindig beszopjuk? Erről talán hallgatni kéne? Ennek még korai megvonni a tanulságát?!

A jómodor és a külsőségek többet számítanak úgy látom, a Facebooknak is, mint a telibevert humánum, meg hogy más ne szenvedjen. 100 ember örül, hogy le van írva erős képekben, amit problémásnak gondol, erre egy elkezdi verni a műbőr ridiküljével az asztalt, és a másik 100-at gyorsan hazaküldjük? A hangosabbnak van igaza? Most akkor gyártson bárki tartalmat, írást, rádiót, filmet, amitől azt reméli, hogy kevesebb nyomorúságban élhetünk holnap, vagy inkább húzzon mindenki öltönyt, és gyilkoljon jólfésülten Phil Collins új cédéjére, mint Patrick Bateman?

Hiszen amíg illedelmesen köszön, addig biztosan rendes ember. Maradjon olyan a világ, hogy amíg szépen feszül az az egyenruha, addig hadd dönthessen arról, hogy a golyó, vagy a gáz lesz a gazdaságosabb. Csak 10 után ne fogadjon vendéget. Az a fontos. Pándi Andárs is nyugodtan ölje meg két feleségét és négy gyerekét, csak a MUSKÁTLI az bazmeg legyen kint az ablakban. Addig tiszta az udvar, és rendes a ház. 

A világ szégyene ez a hozzáállás.

Címkék: média düh

A lényeg, hogy illedelmesen köszönjetek!

2017.05.11. 10:57 | Horváth Oszkár | szólj hozzá »

Ismét emlékeztetnék, hogy kik között élünk. Egyrészt a "Hujber-héten" (H-nap), amikor a MŰVÉSZ úrnak igazán elgurult a gyógyszer, és a falán, cikkben, majd két reggeli műsorban előadta, hogy Jézus nem halt meg, csak egy 10 éves fiúra ráejtettek egy keresztet, akkor a kapcsolódó rádióműsor után a kommentelők egy része diadalittasan dőlt hátra. Mert leírta, hogy ugyan, beszoptátok, hát Hujber csak Alföldi Passióját promózza. Arról persze már nincsen beszélgetés, hogy jé, a lófaszt promózta, meg sem említette, nem is utalt rá se ő, se a produkció, meg nem is játszott benne.

Aztán amúgy az, hogy évek óta krézi a csávó, az nem téma. Sőt, minden őrült a passiót promózza, így nem kell foglalkozni azzal, hogy állatok között élünk állatokként. Az már a bulvárlapok oldalára való csak, nem a közbeszédbe, hogy otthon nem annyira a Zen-béke honol, pedig ugye Hujbernek az alkohol "csak egy eszköz", csak tudni kell jól használni. És ő tudja használni, ezért tart spirituálisan jóval előrébb, mint mi.

És ez mind az emberi természet alapcsomagjában van, ez van, bármelyik lakóházban találsz egy ilyet. De hogy a szomszéd néni azt nyilatkozza, hogy "SEMMI BAJOM A MŰVÉSZ ÚRRAL, MINDIG ILLEDELMESEN KÖSZÖN", az számomra a horror. Az "autós táskám zipzárja elszakította a sárga csekket" utáni

második legkádáribb proli mondat, amit valaha hallottam.

Milyen referencia ez az erkölcshöz, emberismerethez, a másik megítéléséhez, hogy ha illedelmesen (mert az kijár!) köszön, akkor rendes ember? Na de ha nem... aaaaakkor meg nem az! Aki nem köszön, az hazudik, aki hazudik, az lop is, és aki lop, az csikkeket nyom el ötös tanuló, rendesen köszönő kisfiúk szemgolyójában, és máglyára tett villamosszékben a helye! Hogy még mindig ott tart a kibaszott humán-térfigyelő rendszer és neighborhood-watch, hogy ha bemegyÜNK valahová, köszönÜNK, és evés előtt kezet mosUNK, és ha a zebrán átmegyÜNK, akkor megfogJUK egymás kezét, és aki ezeket a Társadalmi Együttélés Íratlan Szabályai című sose létezett, de naponta hivatkozott könyv szerinti első paragrafusokat sem teljesíti, azt be kéne zárni. És különben is lettetek volna katonák, akkor tudnátok, mi a rend, rohadt gördeszkás haramia útonállók!

Ugye ki meddig jutott az oktatásban, valaki már akkor bukik, amikor még pöttyöslabda a jele. Aki a 8 általánost sem végezte el, az nyilván abból próbál normatívát faragni, hogy aki nem tudja megkötni az óvodai naposkötény masniját a háta mögött segítség nélkül, na AAAAZ nem rendes ember. Én se tanultam meg olvasni, mégis rendes ember lett belőlem! És különben is, én is ültem 9 évet egy gyerekkórház ellen elkövetett vegyifegyver-támadásért, mégis rendes ember lett belőlem! A szomszéd 1-2 hete nem hallom, hogy síron túli hangon elvörösödve üvöltözne a családjával, akik a fürdőkádban összebújva remegnek és sírnak. Remélem, nem beteg a szentem!!! Jobb lesz kihívni a rendőröket, nézzenek már rá, hogy jól van-e, mert már hiányzik.

Ez az Eichmann Adolfka is mindig olyan illedelmesen köszönt pedig.

Karlendített, 45 fokban, nem 44, meg 46. És olyan illedelmesen segített vinni a hálós szatyromban a friss tejet, frankfurtert, meg a second-hand aranyozott kandellábereket és a befőttesgumiba göngyölt kicsit összevérezett Vaszaryt. És milyen fess volt abban az egyenruhában! Utána bezzeg megfordult a Petőfi Goethe utca minden menyecskéje! A legények természetesen nem, akkor nem voltak buzik, csak az ógörögöknél, meg most. Közte nem! És ez a fess ember, ez legalább volt katona!!!! És meg volt borotválkozva. Ahogy KELL. És fénylett a csizmája. Ahogy ILLIK! Ezek azok a dolgok, amik számítanak. AKKOR MÉG TUDTAK UDVAROLNI! Ezt a mai fiatalok már nem értik. Régen minden jobb volt. 1944-ben például egyenesen pazar. #yoloka

A portások országában mindenki a saját neveltetéséből próbál mindenkire érvényes szabályt kovácsolni, az is, akinek az utolsó oktatási élménye hogy a kutyus azt monjda vau, meg persze az is, aki doktordoktor.

10 emberből 8 nem érti a "szabad lesz" és a "kötelező lesz" közötti különbséget sem. A legjobbakat kívánom az emberiségnek, még tán teszek is érte, csak könyörgöm, beszélnem ne kelljen egyikükkel se.

A lényeg viszont, hogy illedelmesen köszönjetek.
Akkor nem lesz baj.

(Update: a fenti poszt valamiért a Facebooknak nem felel meg, és törölte. Ettől talán külön még szebb a világ...)

Címkék: vélemény düh yoloka

Nem az a baj az erőszakkal, hogy leadják a tévében.

2015.04.28. 17:49 | Horváth Oszkár | szólj hozzá »

Hanem hogy van. És hogy ha nincsen tettlegességbe és szexbe csomagolva, fel sem ismerjük.

Vizsgálatot indít a TV2 az Éden Hotel ügyében - az egyik női szereplőt játékostársa agresszív szexuális közeledésével és verbális kommunikációjával méltatlan, megalázó helyzetbe hozta

Egyáltalán nem baj, hogy ennek egy része lement a tv-ben. Nehogy már az legyen a legnagyobb baj, hogy tudunk róla! Legalabb világossá válik, hogy mennyi fogalom tartozik még a párkapcsolati erőszak körébe, a zsarolás, megalázás, elszigetelés, érzelmi terror, különböző pszichológiai csapdák állítása. Amit a sima vágott verzióban a fickó levág, azt szerintem a kapcsolatok közel felében akár kölcsönösen követik el naponta egymás ellen együttélők, majd bagatellizálják el: megérdemeltem, nem én kezdtem (!!), végül is nem fajult el, valahol igaza volt. Móni...ka.

És sokszor mindezt gazdasági kényszerrel egyutt teszik: vagy nem állnának meg önállóan, ami felnőtt embernek nehezebben elviselhető társadalmi megalázottság, mint a titokban tartható párkapcsolati erőszak. VAGY konkrétan valamelyik fél a másik keresetét követeli / osztja be / koldulni kényszeríti a saját erőforrásaihoz jutásért / vagy megakadályozza, hogy bármilyen független, gazdasági privát szférája legyen. Ebben egészen "ártatlan" dolgok is benne vannak, a "mire költöttél el megint 15.000 forintot, gondolom nem a kenyér került ennyibe" beszélgetések, és a közös kasszából a karácsonyi vásárlást szinte sikkasztani kényszerülő, önálló kereset felett nem rendelkezők kutyává alázkodása.

Számtalan út van a boldogtalanságra, és nehéz mérni, hogy a függetlenedés több boldog pillanatot hordoz-e, mint a függőség fájó pillanatai ellenére kapott hamis biztonság és kéthetenkénti szeretet. Ez a fickó 22 éves, ezt a manipulációt és lelki sarokbaszorítást valószínűleg egy életen át tanulta, ha már olyan jól megy neki, hogy egyenletesen tudnám lehányni a teljes felületén, igazságosan elfengshuizva a sárgarépa-darabokat. Ebből a viselkedésből lehet, hogy hetente ki lehet bírni 2 percet és otthagyni, aki műveli. De egyben kibírni 38 percet az már kényszer, és trauma. Erőszak.

Nemtől függetlenül gondolj bele, hogy voltál-e már ennyire szar ember, vagy forgatta-e így az akaratodat olyan, akitől nem ezt vártad. Félek, hogy egyiket sem sikerül felismernie az érintettnek.

Ha ez kölcsönös egymás felé, azt hívják páran szenvedélynek, meg mediterránnak. Az is csodás.

Címkék: vélemény tv etika kéretlen

Sajnálom, többé nem fordul elő.

2014.05.09. 08:10 | Horváth Oszkár | szólj hozzá »

Ez a mondat. Hányszor elhangzott iskolai nevelésünk során? És ami benne van, azt hányszor értéktelenítették el velünk azzal, hogy úgy gondolták, majd az segít, ha azt mondom, hogy "NAGYON SAJNÁLOM, TÖBBET NEM FORDUL ELŐ".

Üzenem mindenkinek, hogy ezt mondatot SOHA őszintén nem mondtam még ki. Mindig hazudtam. Ez volt a feladat.

Miért sajnálnám bazmeg? Én csináltam, vállalom, valószínűleg akartam, bármi is az. Talán nem gondoltam át, talán szándékos sem volt a bármilyen következménye, de hogy az ott nekem jó ötletnek tűnt, az hétszentség. És miért ne fordulna elő még egyszer? Most se tudtam, hogy elő fog fordulni! Nyilván nem áramot vezettem a Jocó bácsiba, mert viccesen vizet öntöttem a targoncatöltő alá, vagy szívgyógyszert tettem a teájába, hanem levertem egy vázát, vagy lehúztam a fóliát egy távirányítóról, pedig olyan jól rajta volt már 4 éve.

Egy focilabdával betört ablak esetén vajon sajnálja-e egy gyerek, hogy focizott? Nem. Fog-e még valaha focizni? Igen, 5 perc múlva kábé. Elő fog-e fordulni, hogy betörik az ablak? Na AZT ki a fasz tudja? És vajon kit érdekel?

Eleve az előfordulás micsoda egy felelős nélküli, cselekvő nélküli megfogalmazása bárminek? Mint amikor emberek börtönbe KERÜLNEK, varázsütésre nyilván, teljesen váratlanul. Meg rossz társaságba "keverednek". Ó, jaj. De persze a gyerek ígérje meg, hogy nem. Rögtön megígérhetné azt is, hogy nem fog hatost dobni egy hétig, és meteorzápor sem lép a Föld légkörébe a következő 19 percben.

Mindeközben igenis vannak dolgok, amiket SAJNÁLOK, és vannak dolgok, amik SOHA többé nem történnek meg, és nem "fordulnak elő". Nem fogok már bolgár egyféleízű fagyit enni, nem fogok gumikardért és patronos pisztolyért sipákolni, nem fogok úgy önzőzve ittapirosozni a homokozóban, hogy végül a JÓ lapát kerüljön hozzám, ne a szar eltörős. Nem tudok bizonyos zenékre előszörre rácsodálkozni, nem tudom nem tudni, amit megtanultam, nem tudom nem érteni, ami világos, nem jön vissza annak a hangja, aki nem él, nem tudok megkérdezni olyanokat, amit már más sem tud, nem tudok már felmászni arra a fára, amit kivágtak. Ezeket sajnálom. És ezeket megígérem, hogy többé nem fordulnak elő. Mert ezeknek vége. De hogyan is beszéljek ezekről a dolgokról, amikor a "soha többé" csak annyit kellene jelentsem, hogy nem baszok be egy szaros ablakot véletlenül. Amiből lehet venni másikat. Gyerekkorból nem.

Címkék: kommunikáció düh

Az igazság a párducmintáról

2014.05.05. 09:30 | Horváth Oszkár | szólj hozzá »

Csak azt szeretném mondani, hogy ez nem ruha. Hanem JELMEZ. Egyszer a szüleim is öltöztek Frédinek és Vilmának. De TEMÉRDEK nő számára egész évben farsang van, mert ők ha kell "egy bújós kiscica" (dzsizász), ha kell, "egy vad párduc" (OBI pénztáros egyenruhábban hörrögés, koordinálatlan műdobálózás szex közben, ezzel együtt _műfogsorvíz_ és olvasólámpa lerúgása az éjjeliszekrényről), "HAGYD MOST" mondás, mintha fel akarnám takarítani, kurva anyád, te rúgtad le. Nem véletlenül vásárol a hirtelen meggazdagodott ízléstelen pár Woody Allen "Süti, nem süti" filmjében csupa ocelot- és párducmintás ruhákat, kanapé pokrócokat és társait, mert EZ SZAR, és senkinek nem tetszik, akibe szorult némi ízlés. ÉS HA ÉN MEG BETMENNEK ÖLTÖZNÉK FÉNYES NAPPAL, vagy Pókembernek? Rögtön rendőr vinne el. Vagy mentő. 

Ez az állatmintás fertelem ugyanaz a kategória, mint a műköröm, nem tudom, kinek tetszik, de van. Nők egymás közti privát dolga. Mint a jerryspringeres hajtépés és a karmolás. Éntőlem csinálhatják zárt ajtók mögött, de de legyen kötelező :)) 

(1) Fehér zokni + barna műbőr makkos cipő + lila tréningnadrág + galléros hálópóló férfiaknál = fehér műbőrcsizma + állatmintás ruha nőknél. 
(2) Hasselhof dekoltázsra vetett vastag gazdagoskodó fux + autóstáska + zakóra kihajtott gallér férfiaknál = műköröm nőknél. 
(3) Platform cipő férfiaknál = emeletes henger alakú szarból kilógó kilométeres műhaj nőknél. 

Köszöntem szépen. Kérem majd a "jó de nekem van egy JÓ ilyenem, azért ha azt látnád, más lenne a véleményed" haláltusában rúgkapáló kommenteket, hogy zokoghassak. És TUDOM, hogy ez sunyiban mindenkit érint, ott lapul valahol az a ruha, vagy hajgumi, mindenkiben ott lapul Al Bundy prosztó felesége, Peggy, mint ahogy nekünk is van miért körülnézni a szekrényben, zöld selyemkabát 1991-ből, hogy mást ne mondjak, vagy háromnegyedes fehér vászonnadrágok, német turistaszandálok némelyeknél... Ha egyszer megnősülök, előtte egy közös szalonnasütés lesz a kertben, ahol elégetjük az én rossz rövidnadrágjaimat és kockás ingeimet, és a tisztelt adryfashionből öltözködő proletár származású de tanulással és munkával kivakarózott gyerektestű MILF mátkám párduc cuccait és szemöldökceruzáit, radírját, hegyezőjét, körzőjét. Mindenkit meghívunk a műszakból, másik gépsorosokat is, meg az éjszakásokat az üzemből, lesz tormakrémes sonkatekercs, meg sangria, házi limoncello, JAJJ és cézár saláta basszam meg a világot. Odatolatok egy 94-es Honda Civiccel és csomagtartóból DJ Tonkára alkoholmérgezést kapunk a násznéppel. Ez a szerelem. Lesz vőfély is, hiszen azt is nagyon komázom, amikor a házasságkötés és az örök összetartozás megfogadásának napján egy borvirágos arcú suttyó viccelődik a húslevessel meg a menyasszony pinájával 100 ember előtt. Az olyan méltó, és jópofa dolog. SZÉP HÉTFŐT!

Mindenkit gyűlölök. Mindenkit szeretek <3

Címkék: vélemény nők düh öltözködés

Itt a negatív vélemény a Britain's Got Talent videóról

2013.04.16. 06:35 | Horváth Oszkár | szólj hozzá »

Szeretném közölni véleményemet, mely szerint húszadszor is örömteli, ámbár legfőképpen giccsparádé ez az árnyjátékos ügy. Tudom, nekem nincs szívem, meg mit tettem le eddig az asztalra, és adjak el annyi lemezt, mint Madonna, aztán kritizáljam.

Pont olyan "jó" ez, mint a lézershow, a Cirque du Soleil, a Disney on Ice, a Rómeó és Júlia musical (atyaég!), az Eurovízió, a Rippel szrípiók, Voca faszom People, Experidance, Michael Flatley, Yamato, Stomp, Klasszikusok Popritmusban, világslágerek pánsípra és okarinára, karácsonyi dalok CD Kenny G.-től, a hitvány ejtőernyős Elvis imitátorok, a semmirekellő sétálóutcák pantomimesei, Havasi Balázs, Edvin Marton, Mága Zoltán, Yanni, Vangelis, Danny Blue, David Copperfield és Richard Cleyderman.

Ez mind-mind eladható itthon egy arénányi embernek évente kétszer, vagy minden napra Las Vegasban, vagy egy-egy MonsterTruck verseny, vagy rodeo vagy PANKRÁCIÓ SZÜNETÉBEN. Drukkolok, hogy rájöjjenek, hogy ott kell próbálkozni, mielőtt további 13 ország kimittudját végighaknizzák a Wikipedián felsoroltakon kívül, mindig ugyanazzal az eredménnyel, miután ez nem CD, DVD és médiatermék, hanem performansz. Valaki azt mondta a fentiekre tegnap, hogy a pantomimeseket ne bántsam, rengeteg munka van benne. Félreértett, a felsoroltak MINDEGYIKÉBEN rengeteg munka van, és a közízlés szerint remek. Bólogatós kutya is volt minden második kocsiablakban.

Címkék: vélemény tv düh

Lájkold, ha egy senki vagy!

2012.08.06. 08:04 | Horváth Oszkár | 35 hozzászólás »

FASZÉRT kell mindent lájkolni? Lájk ha lecsúsznál ezen a csúszdán! Ahány lájk annyi gratuláció! Mert megnézi, akinek szól, hiszen minden népszerű ember, sportoló, közszereplő, feltaláló olvas ilyen "Akik megáztak a múlt héten amikor megáztak" jellegű dolgokat figyeltet az Observerrel. De hát nem teheted meg, hogy nem gratulálsz mondjuk egy aranyéremhez nem? Nem lehetsz ilyen bunkó...

Lájk ha emlékszel még erre! KI NEM? És akkor ott egy labda kábé, vagy egy retró játék, amire ha nem emlékszel, akkor tényleg kómában töltöttél 10-20 évet a közelmúltban. Lájk ha megtalálod a képen meg ha el tudod ezt olvasni, ahogy mindenki más is! Lájk ha nem ismerted még ezt a poént te szerencsétlen...

Iszonyat szar majom fos, a különlegesség érzését próbálja adni a legtöbb ostoba, tömegeket 30 Ft-os ajándékokkal beszippantó öncélú Facebook csoport. Amit most művelek az nem egy HÁPOGÁS hogy "bezzeg az én időmben", meg "már semmi sem a régi", ez mindig is volt, csak már megint látom. Semmi jól eső érzés, hogy ránézek egy márka, vagy művész hivatalos oldalára, a tengernyi követőre, és örülök, hogy szeretik. Csak ilyen deceptív gyűjtőhelyek, ahová beterelted magadat, mint egy hurrikán után egy iskola tornatermébe, csak mert 1 vicc, vagy 1 megnyerhető zalakarosi welness hétvége Alekosz anyukájával egy ágyban kirúgta a lábadat és elgyengültél, mintha Pápai Gyöngyike a seggedbe markolva és a füledbe nyalva súgta volna oda, hogy "Itt lakom a közelben. Nem segítesz felfúrni a nappalimban egy polcot? Lájkold ha dugnál ingyen modellel!" Eleve ha még csak a tartalom lenne szar, de tetszene és örömet okozna sokaknak, mint a Groovehouse, Ákos, vagy az Omega... de minek ráírni, hogy lájkolja? Javasolnám akkor a következőket is:

• Nyissa ki, ha szomjas!
• Jöjjön fel az internetre, ha el akarja ezt olvasni!
• Ne hagyja abba az olvasást, ha érdekli, és még rá is ér!
• Ne szálljon le a Deákon, ha a Moszkvára megy!
• Figyelem, rágó! Ne nyelje le!
• Ha Ön is egyetért vele, az út teljes időtartama alatt maradjon a repülőn!
• Amennyiben sérülése súlyos, kérjük, jajveszékeljen arányosan!
• Lepra, rohadás és farkasemberré válás elleni sav. KÜLSŐLEG!
• Sampon zsíros, töredezett végű hajra letargiás, humortalan irígy nők számára.

Címkék: kommunikáció etika megmondás kéretlen

Legyen Ön is milliomos

2012.03.30. 05:46 | Horváth Oszkár | szólj hozzá »

A műsor tökoké. Az életképtelen emberekről szólnék, akik semmit nem érdemelnek az életben az átlagoson túl, és most láttam egy ilyet. A kérdés:

Az alábbiak közül ki nem fegyvertervezőként vált híressé?
A: John Moses Browning
B: Samuel Colt
C: Jamie Winchester
D: Mihail Kalasnyikov

Lássuk be, ezt azért lehet tudni. Tényleg csak annyi lehet a bűne, hogy nem tudja ki Jamie Winchester, ami szerintem nem probléma, sőt, annál jobban alszik, de még ki is derül később, hogy de, tudja.

Már azt sem értem, hogy amikor a telefonos segítségnél azt mondja a műsorvezető, hogy "Jó estét kívánok, Friderikusz Sándor vagyok", a vonal másik végéről miért nem azt hallani, hogy "na jól van Baginacsa, elmész te a picsába!".

30 másodperc: "Ki nem fegyver... SZIA! Ki nem fegyvertervezőként vált híressé?" - "Micsoda?" - "Ki nem fegyvertervezőként vált híressé?" - "Igen?" - "Bróvning (!), Kolt, Vincseszter, vagy Kálásnyikov?" - "Bróvning..." - "Kolt, Vincseszter, vagy Kálásnyikov. 10 másodperc." - "Szerintem..." - "5..." - "Igen, ..." - "4-3-2-1".

Ezzel ki is beszélgették magukat.

SZÉP! Majd végül Friderikusz felhívja a figyelmét Jamie Winchesterre, és ez a here még tudja is, hogy zenész. De amikor segítséget kér, KÉPTELEN a teljes neveket beolvasni. Na kívánom, hogy egész életében úgy segítsenek neki, ahogy most megteremtette a segítség lehetőségét, és hülyét csinált az ismerőséből. Ha bármilyen hatalmat értelme van megszerezni az életben, az arra jó, hogy az ilyen embereket ne engedjék érdemtelenül előre jutni. Ezek azok, akikről közel négy éve írtam, akik végleges2.xls-nek neveznek el fájlokat.

Ez az ember kérdezni se tud, nemhogy válaszolni.
A következő kérdésnél minden a helyére is került. Ő is.
Isten az én életemben ezekre a 2 percekre létezik, és igazságnak hívják.

Címkék: tv kommunikáció

Hisztori

2011.12.03. 21:49 | Horváth Oszkár | szólj hozzá »

Eszméletlen jó korban élünk, és tök jó benne lenni, olyan dolgok történtek az elmúlt 60 évben, amit lehet, hogy meghaladunk a jövőben, de meg sem közelítettünk a múltban.

Az 1983-ban alakult virginiai Control Video Corporation (CVC), amely egy GameLine nevű online (modemes) szolgáltatást nyújtott az Atari 2600 tulajdonosok számára. Ez a cég 1985-től Quantum Computer Services néven működött, szintén online szolgáltatásokkal, nem mellesleg az összesen 30.000.000 Commodore64 tulajdonos nagy örömére többek közt a feltört szoftvereket is az általuk üzemeltetett Q-Link hálózaton továbbították.

1988-ban elindították a PCLink és AppleLink hálózatokat is, hasonló céllal: személyi számítógépek összekapcsolására. 1989-ben a Quantum és az Apple útjai is különváltak.

Ekkor vette fel a cég az AMERICA ONLINE nevet.

Ekkorra az America Online-t népszerű Apple BBS-ként tartották számon, és így vált ismertté. Az AOL 1991-től DOS alapú online szolgáltatásokat nyújtott, a szerepjátéktól az információs szolgáltatásokig, hasonlóan a CompuServe és a Prodigy hálózataihoz. Mi még kecskéket dugtunk nagyjából, illetve nagyjából itt szórakoztunk mi is BBS-ekkel egy barátommal, de bámulatos érezni azt a folyamatos 6-7 év lemaradást. 1994-ben láttam először Prodigyt és online repülőjegy-foglalást, 1995-ben pedig úgy interneteztünk, hogy nem tudtuk hogy le kell nyomni a cím beírása után az entert.

2000-ben az AOL előfizetőinek száma meghaladta a 30 milliót.

Másik szál. Egy rossz hírű parkolási cég, a Kinney National Company 1969-ben felvásárolta az 1903 óta működő Warner Brotherst. Miután jobb reputációra nem tett szert, ahogy a Centrum, FKPT és a BÖP sem, kénytelen volt más tevékenységi terület után nézni, és ahhoz kötni magát. Ezért 1972-ben felvette a Time Warner Company elnevezést.

Azt remélem, mindannyian tudjuk, mi a mozi, és nem kell külön részleteznem az emberiségre gyakorolt hatásának mértékét, de a Time Warnerről halk ismétlésként megemlíteném, hogy övék a New Line, a Castle Rock, a Hanna-Barbera összes joga, a Life magazin, a Time, az HBO, és a CNN. Jó parkolást kívánnék!

Ismét 2000-ben vagyunk: az AOL és a Time Warner úgy dönt, egyesül. Nem a mozicég veszi meg az internetet, hanem a megállapodás alapján az AOL részvényesei lesznek a tulajdonosai 55%-ban az új, AOL Time Warner Companynek. És ezt akartam igazából leírni. Az internet 20, jóindulattal 10 éve alatt, mikor nálunk a szélessáv még csak szárnyát bontogatta, ADSL pedig még el sem indult, megette, felzabálta kényelmesen a mozi 100 évét.

Ilyen dolgok történnek, miközben a legtöbben attól is boldogok, hogy van munkahelyük.

Hogy teljes legyen a sztori, 2007-ben a tizedére csökkent a cég értéke, az AOL-t ismét különválasztották és külön jelent meg a tőzsdén, az előfizetők száma pedig már csak 4-5 millió. Megvolt a vörös óriás, és megvolt a fehér törpe. De még a fehér törpe is egy csillag az égen, ami nekem fényesebben ragyog, mint bármilyen mese a történelemkönyvben.

Címkék: telefon kommunikáció történet globális

Szénmonoxidriasztó, a legális drog

2011.11.25. 08:45 | Horváth Oszkár | 1 hozzászólás »

Végre, álmodtam! De mmmmmit?! Nem szoktam rá emlékezni, mert mindig egész jól kialszom magam, de most igen, és tudom is hogyan kell megismételni: vegyetek szénmonoxid-riasztót. Ugyans ha merül az elem, elkezd pittyegni, percenként 1-et. Pont majdnem alszol, mikor újra csipog egyet. Ebből 10 perc, és a rövid csipogást már teljesen valósághűen hallod, mintha tisztán artikulálva azt mondaná: "LEONE 510". Az élmény vége olyan, mint az LSD. Legalábbis így képzelem. És tök ingyen van (prepaid), és legális.

Te persze rögtön elkezdesz agyalni, hogy na most vajon az elem merül, vagy túl sok a szénmonixod, és ha elalszol, meghalsz. Á, biztos az elem merül! Mi lenne, ha fantasztikus mentális erőddel, amit még indián őseid, a medvék, a sasok, és a világot körülfonó hajú angyalok hagytak rád, egyszerűen LESZARNÁD a picsába. De nem, nem lehet elaludni.

Ekkor még nem tudod, de már elkezdődött a trip.

1 órával előbb ébredtem, mint akartam. Miután világos volt, hogy ez így nem megy, óriási taktikai lépésre szántam el magamat: lemászom a galériáról, és a kanapén alszom tovább, hátha ott kevesbb a szénmonoxid (vagy erősebb az elem...). De hát a mérő az attól még ugyanott van... valószínűleg itt vesztettem el a fonalat.

Aztán már hárman megyünk két zenész barátommal a kocsimban. Nem én vezetek (miért?). Hirtelen félreáll a kocsival, még mielőtt nagyon hazaérnénk: "mi van?" - "Nem szívunk?" - ":))) De." Persze világos, hogy én nem, hiszen én vezetek (de pedig nem is!), de legalább jó hülyék lesznek. Elindulunk a házak közé, kicsit József Attila lakótelep feeling, annyira szocreál, hogy muszáj fényképeznünk. Aztán lépünk, közben rapszövegeket rögtönzünk nagyon szarul. Megyünk egyre beljebb, fraktál szerűen ismétlődik az utcakép, mintha minden sarkon újra ugyanaz a terep lenne, tiszta Vízimolnár utca (Óbuda), csak a házak 30 évvel régebbiek. Kellően bent elkezd kibontakozni valami kis grillezés. "Na, ez lehet a downtown bazmeg, a cité", mondom a többieknek. Rosszallóan néz rám minden "helyi erő", mert kb. csak ők hallották.

Aztán szép lassan már egy uszodában voltunk mindhárman. Akik eddig grilleztek körülöttünk, most hungarocelen sakkoznak.

"Ússzunk vissza oda, ahol azokat a jó csajokat láttuk!" Ez megy. A jócsajok irgalmatlan mokányok: még mielőtt odanéznél, már mondják, hogy "nem kell csak azért erre úszni, hogy ismerkedjetek!". Na én nem egyszer voltam strandon szerintem, de ilyen szintű lepattintórutinnal még filmen sem találkoztam. Továbbúszunk, hogy ne nekik legyen igazuk.

Valamiért a harmadik zenész gyerek, akiről itt már nem tudni, hogy kicsoda, valami kis hirigbe keveredik, és verekszik valakivel a medencében. Hátranézünk, majd megegyezünk abban, hogy akkor mégis ússzunk vissza (már csak ketten) a csajok felé. Nyugdíjas szárazhaj-úszás persze, fej kint, semmi SZOT feeling és pillangózni tudás csillogtatása.

Félúton eszünkbe jut az is, hogy más helyzetben ilyenkor a barátok meg szokták védeni a harmadikat, ami nem tűnik fontosnak, mégis elindulunk visszafelé. Immár gyalog, az uszoda menzáján át, ahol én begyűjtök néhány tereptárgyat, amivel harcolni fogok. Rengeteg a kés, de az túl sok, nehéz lesz kimagyarázni ha valakinek baja esik. Felveszek két különböző méretű nedves korsót, amik lefordítva sorakoznak az ivólés tálcán (beteg!), egy zsömlevágó kést, és egy doboz Borsodit. Mert mi mást, nem? Ez egy ilyen krav maga kosár, a terv az, hogy (1) az egyik korsót azonnal földhöz baszom, ezzel zajt és félelmet keltek és jelzem a szándékot, hogy hajlandó vagyok kárt tenni (2) a sörösdobozt bedobom a medencébe, hogy azzal bassza a gyerek fejét a haver (3) a maradékból meg kihozok valamit, egy csákót, egy rózsát, vagy csipcsip-csókát. De mire odaérünk, a megfelelő medencét hosztoló helyiségben már mindenki a fal mellett áll és razzia van, vagy helyszínelés, vagy nyomozás. Nem tudom, melyik hogy néz ki, de rendőr van, mint a szemét.

Én állok ott két korsóval, egy sörrel, és egy recés késsel.

- Az ott mi magánál?
- Tudja, egy barátomnak születésnapja van az uszoda éttermében, és hát van nálunk az a szokás (itt már úgy érzem, külföldön vagyok, és oroszul magyarázom ki magam), hogy forró vizet öntünk egy korsóba, és abban áztatjuk a kést, mert akkor könnyebben vágja a tortát!
- Ja! Azt mi is csináljuk - feleli a nyomozó, én pedig úgy érzem magam, mintha most adtam volna el az Apple-nek a MAL Zrt-t és a magyar államadósságot úgy, hogy még kerestem is rajta.

De van még pár kérdése. Ha az étteremből jövök, akkor mi az a menü "kárt". Fogalmam nincs, de gondolom étlap. Akkor mondjak róla ételeket! Ne nem úgy, hogy itt mi van, hanem mintha azt akarná tudni, jártam-e életemben étteremben. Na ez kellemes mondom, nem mondhatom neki, hogy leves, meg köret, úgyhogy sorolom, appetizers, meg pááásztáá, meg insalati, meg minden ilyen hülyeség ami külföldi étlapokról eszembe jut. Hirtelen, amikor már kellően megpörgetett, megállít:

- És maga mit evett?

Na most ha bemondok valamit, ami nincs az étlapon, bukó. ÚGYHOGY CÉZÁR SALÁTÁT! Én... az olyan árulás magammal szemben, mintha egy bérszámfejtővel akarnék kúrni, vagy lamantint fogadnék örökbe. Nem tudom, hogy a sajttal töltött hogy nem jutott eszembe ilyenkor, éles helyzetben, annyira kézenfekvő.

Végülis megúszom azt, hogy semmit nem csináltam.

Az egész gyönyörű, szóval ajánlom, de legyen otthon nyeszlett 9 voltos elem. Aztán erre az alvásra délután valószínűleg rá kell menteni egy rendessel, mert nem aludtam ki magamat. Magyarország tényleg a fürdők hazája.

Vegyetek széndioxid riasztót! A kényszerszundiztatás Jaguárja.

Címkék: történet álom

Az állóhelyek paradicsoma

2011.10.28. 08:46 | Horváth Oszkár | szólj hozzá »

Nagyon kész vagyok. Egy falnak dőlnék, de nincs egy fal, székre rogynék az állóhelyek paradicsomában, kérdéseket dobálnék szét a levegőbe és kussban hallgatnám órákig a válaszokat. De pillanatnyilag tök egyedül ücsörgök az íróasztalomnál. Ami milyen hülyeség már, hiszen nem is tudok írni.

Címkék: lélek benyomás

Házi feladat vagyok

2011.10.07. 02:06 | Horváth Oszkár | 3 hozzászólás »

A sütemény vagyok, amibe beleharaptak. A tányér szélére száradt maradék főzelék vagyok, amit a véletlen hagyott meg. A címer vagyok a pohár oldalán, ami úgy szép, ha kifelé fordítod, de egyben úgy is van a legtávolabb, és pont csak te nem látod. A faszom suzuki ülés vagyok, amire trikót húz a szolgalelkű búbánatos paraszt, hogy a második tulaj jobban örüljön, mint ő maga. A ház vagyok, amiből a könnyelműen kitárt ajtón veled szökik a meleg, amíg fát keresel. Az utolsó benzinkút vagyok, amivel elérnél a célig. De nincs mosó. A képeslapos vagyok a nyaraláson, akitől nem veszel, mert úgyis lesz még. És a posta is én vagyok, ahonnan nem adtad fel. Még a bőrönd is én vagyok, aki hazaviszi veled.

A kirakatból bevett cipő vagyok, és a másik kirakatban felejtett cipő a párom. A másik süti, amibe beleharaptak. Az kell. A feleslegesen munkahelyre cipelt, majd ottfelejtett esernyő utáni másnapi kibaszott ordenáré nagy zápor vagyok, és az is én vagyok, aki megázik.

Aki kilép a buszmegálló egyik oldalán, hogy te a másikon beférj, és a melletted állónak megköszönhesd. A farsangkor évszázad lúzerének öltöző évezred lúzere, az Audrey Hepburnnek udvarolni nem merő liftesfiú öccse vagyok. Amit a néma mondani akar, az a félmondat vagyok.

A kényelmes ruhád, amit otthon veszel fel, hogy ne kelljen másnak tudnia, hogy imádod. A párna hideg fele vagyok, amit pont akkor találsz meg, mikor már kattan a vekker. A háromízű jégkrém dobozából először és utoljára elfogyó íz is én vagyok. A törött ropi a pohár alján, ami előtt vársz még egy kicsit, csak hogy tovább tartson, vagy ha nem is tart tovább, legalább később legyen vége. Nem az a házi feladat vagyok, amivel kezded, hanem amit a végére hagysz, mert úgyis jól megy. Sőt, ráérsz reggel is 5 perc alatt. Vagy majd óra előtti szünetben.

De aztán inkább lemásolod valaki másról. Csendben örülök neki, ha rólam. Hiszen még ezt is szívesen írom le helyetted, pedig te gondolod.

Címkék: lélek írás

Költségvetés ötletek

2011.09.21. 12:00 | Horváth Oszkár | 70 hozzászólás »

Aggódunk itt, hogy csak egy évre volt elég a nyugdíjpénz, hogy fedezze a költségvetést, de mi lesz később... Semmi gond! Jövőre végre eladhatnák a kórházakat és abból is lenne egy kis cash a lyukakba. 2013-ra meg azt találtam ki hogy bevonhatnák az útleveleket, és akkor mindenki belföldön nyaralna. Fellendülés! A munkanélküliséget is egycsapásra felszámolná, hogy még 100.000 ember melózhatna a lángososokat pásztázó APEH (NAV) kommandóban.

Később esetleg lerohanhatnánk egy fejletlenebb országot (tudom, kicsinyes, hogy csak egyet), fosztogatnánk, erőszakolgatnánk. Úgynevezett kalandozások. A nők lennének a katonák, az nem akkora kiesés, úgyis kevesebbet keresnek. A szépek nyilván nem, őket az állam szervezné ki rabszolgaság alapon Dubaiba kúrásonként 4 millióért, PLUSZ kerozin- és benzinköltség, hogy azon se nyerjenek vissza az arabok. Prostitúció és emberkereskedelem monopolizáció.

Esetleg diplomatáink számára legalizálnánk a drogszállítást, abból is bejönne valami. És nem kéne annyira szoronganiuk a csempészáruval, mint most. Az már csak pozitív externália, hogy a sok kerámia Mária-szobor is megmaradna, amibe a kólát tömködik. Talán az urológusok járnának csak szarul vele. Hogy az orvostársadalomban pótoljuk a kiesést, Sopronba repülőtér, és indulhat a csúcsokra a fogászati és ánuszfehérítő (aka kozmetikai) turizmus, a külföldi Mónika-showkban ide lehetne fogászati utat nyerni. 80 nap alatt a Föld körül Vilinek, foggal. A tűztornyot nyilván lerombolnám, helyére fogászat. Vagy víztorony, mert a tűz annyira 2009-es, hogy már storno.

Aztán legyen kötelező focimeccs jegyet venni minden magyar állampolgárnak! Akkor is, ha nem járnak ki meccsekre. Pedig olyan jók. Akkor végre rendesen megfizethetnénk a játékosokat, meg a 3 diplomás beszédtanár edzőket. A fesztiválokon is lehetne még töbet nyerészkedni: az összes ide érkező fellépőnek és DJ-nek elvehetnénk a laptopját, és JÓL eladnánk a gecibe, aztán felezünk.

És a nyugdíjasok, ha már úgyis elvertük a nyugdíjukat, miért nem dolgoznak? Biztos jók ők is valamire, meg úgyis mozognak a városban 8 és 10 között a BKV-n. Gulyás tanár úr is úgy csinálta általánosban, hogy ha el volt törve a kezed, akkor lábra dolgoztál tesin. Ott a sok lekötetlen gyök, kötik otthon a ronda pulcsikat, teljesen világos, hogy orosz exportra kellene felhasználni. Százezrekről van szó, olyan pulcsipiac-potenciál bújik meg a vitrinbe száműzött kreámiakutyák árnyékában, amitől úgy nézne ki a GDP is, mint Johnny Gold.

Szóval azért van még kiút szerintem, én nem látom olyan borúsnak a helyzetet.

Címkék: egészség számok megmondás

Vilmos herceg lagzi

2011.04.29. 11:50 | Horváth Oszkár | szólj hozzá »

Egy barátom átküldte a fenséges esküvő YouTube élő linkjét: basszus, "The Royal Channel". Vilmos herceg és Catherine lagziján nagyon sok a ceremóniamester, indokolatlanul sokan vannak dékánjelmezben vagy tűzoltóparancsnoknak öltözve. Miközben, és ez érdekes, viszonylag alulreprezentáltak azok, akik cowboynak, robotnak, vagy hirdetőoszlopnak öltöztek.

Na jól van, most látom, pápának is öltöztek páran. Így már változatosabb. A nők egy része a My Fair Ladyből, a Váratlan utazásból, meg Dickens regényekből próbál mindenféle szereplőket megformálni. Kulcsszó: kalap. Nagyon keresem Hetty Kinget. 

Kicsit aggódtam az autós jeleneteknél, hogy a felvonulás és díszmenet ne találkozzon a meleg tüntetőkkel, vagy a Critical Mass-szel, ha egy napra rakták. Idéznék a királynő valószínűsíthető programjából, én valahogy így képzelem:

(múlt péntek)

• 16:00 lánybúcsú, fényképezőt vinni! VÁLTÓRUha bazzeg caps lock!, hálózsák!
  

(múlt szombat)

• 11:00 liter víz, szódabikarbóna
• 14:00 fényképeket mégis letörölni, facebook bejelölésekért szólni

(TEGNAP)

• 10:00 fanfár.mp3-at letölteni, Vilmosnak rapidshare-en átküldeni
• 10:15 Canterbury érseknek LadyGaGa.mp3 átküldés, harangjáték programozás végett
• 15:30 polgári! SZEMÉLYIT VINNI!
• 16:00 ajándékot becsomagolni, Napoleon + kávé + bonbon. Kenyérpirítóból garanciajegyet kivenni! (esetleg én ugyanolyanomra csere, és újat megtartás!)

(MA)

• 10:00 tej és zsömle a critical massesekkel a Gelón
• 10:30 körmös
• 11:00 esküvő (valamit tömegnek bedobni, kesztyű, bross, vagy dobverő)
• "és a te lelkeddel" mondást nem elfelejteni mégse kell, anglikán
• 18:00 Károly! gyógyszered vedd be! bevette már reggel
• 19:00 buli (ha meghívnak / ha én meghívom őket)
• 22:30 vőfélyt pikánskodás esetén hajdúnak/ispánnak átadni
• 01:00 zenekart kifizetni (NEM SZÁMLÁS)
• 01:30 rövideket levenni a kínálatból, Vilmos barátaira figyelni, a bajuszos nagyon meleg
• 02:00 füvezőkre ránézni a vécében

"Bár a királyság rendszerét mi magunk megmosolyogjuk" (RIP Leslie Nielsen), és "én ugyan nem szavaztam rá" (RIP Graham Chapman), sok boldogságot kívánok nekik, és akkor november 19-én a virágosnál találkozunk! Erzsi nap!

Címkék: média vélemény globális

A telefonok sokkal durvábban kémkednek

2011.04.22. 12:47 | Horváth Oszkár | 1 hozzászólás »

A nagyon okos Pete Warden és Alasdair Allen felfedezték, hogy az iPhone felírja, milyen lokációkon fordulsz meg. Kémkedik utánad a rohadék. Bár nem küldi tovább, azért ez kémkedés, és a telefon különösen geci, mert ilyen barmok, mint ez a két úr, tudnak rá írni egy alkalmazást, ami megmutatja, hol voltál (szar, ha te nem tudod), és sikert érhetnek el ilyen hülyeséggel.

A szintén remek képességekkel rendelkező Samy Kamkar ugyanezt a bámulatos felfedezést tette az Android készülékekkel kapcsolatban. Ő is nagyon okos.

Úgyhogy most én is felfedezek valamit. EZEK A ROHADT TELEFONOK JÖNNEK UTÁNAD, BÁRHOVÁ MÉSZ! Az milyen? Az enyém például itt van az asztalon, pedig reggel még otthon volt! Délután meg a kocsiban lesz. De pont mindig akkor, amikor én is ott vagyok! Ez a para. Hát aztán, ha felír dolgokat. De követ! Ezt meg Horváth Oszkár fedezte fel. Mi van, ha egy pillanatig nem figyelsz oda? És honnan tudja előre, hová fogsz menni? Tuti valaki áll az egész mögött, akinek van valami fura vallása, vagy messze lakik, vagy nem szép az arca.

Szerintem menjen a picsába Pete Warden, Alasdair Allen, Samy Kamkar, de meg én is.

Címkék: vélemény kommunikáció megmondás

A toll

2011.01.30. 11:48 | Horváth Oszkár | szólj hozzá »

Azt mondták, a nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos nyilatkozathoz vigyek személyit, lakcímkártyát, TAJ-kártyát... és tollat. És tényleg kellett a toll.

Konkrétan, amikor már kitöltöttem mindent és beálltam a sorba, körbenéztem. Rengetegen asztalokra, üvegajtóra, falra támaszkodva töltögették a nyilatkozatokat. Már akiknek volt tolla. Akinek nem, az séremórált, tollat éppen nem mert kérni senkitől, inkább úgy csináltak, mintha az üres nyilatkozattal a kezükben valami fontos jutott volna eszükbe, amit séremórálással lehet elintézni. Mint amikor Micimackó segítségért kiált, de csak halkan, nehogy megzavarjon valakit.

Én pedig ott álltam, és egy toll volt a kezemben. VESZÉLY. Biztos voltam benne, hogy egy sas rövidesen lecsap. Szívesen odaadtam volna a tollat valakinek, hogy ezt megelőzzem. Úgy éreztem magamat, mint Frodó a gyűrűvel. Aztán elképzeltem, ahogy akár én, udvarias, európai emberként, önként a legszerencsétlenebb embernek, vagy a legidősebbnek (aki nem én voltam) odaadom, akár valaki elkéri, micsoda beszélgetés jön utána. Mint amikor a parkolójegyeden van még 1 óra, mert sokat dobtál be, és odaadod valakinek, aki éppen az óránál áll. De ott van lehetőséged kilépni a beszélgetésből, egy ilyen zárt térben azonban öngyilkosság szimpatikusnak mutatkozni...

- Tartsa meg a tollat, én már kitöltöttem.
- Hát maga nagyon rendes fiatalember. De nem fogadhatom el, visszaadom, becsszó.
- 20 forintba kerül, tartsa meg, csak hadd menjek a sorral.
- Jaj nem, nem fogadhatom el, szerintem az alapvető társadalmi normák / íratlan szabályok azt diktálják, hogy visszaadjam, ami nem az enyém. Várja meg, 1 perc és kitöltöm.
- Na jó add vissza a tollat most, és szakítsunk!

De majd jön utánam, vagy sasszézva mellettem tölti a nyilatkozatot, mint a kuTYUS, akinek enni adtál, félbehagyja 20x, ahogy én mozgok a sorral. Minden rubrikánál megkérdezi, hogy oda mit kell, és azt a megfelelő okmányon hol találja. Majd beáll mellém, ha már így megismerkedtünk, és beszélgetünk arról, hogy a mai fiatalok (aki én is vagyok szerintem), tuti nem adták volna oda a tollat. 

És végülis igaza van, mert ahogy ezt végiggondoltam, kurva gyorsan eltettem a zsebembe a tollat, nehogy ezt mind végig kelljen csinálnom. Pozi: maradok.

Címkék: történet kéretlen

A West-Balkán tragédia és a népítélet

2011.01.27. 10:00 | Horváth Oszkár | 70 hozzászólás »

Viszonylag csekély azoknak a köre, akik (a) egyetemet végzett, huszon-harminc-negyvenéves emberek és (b) ott is voltak. Egy barátom véleménye olvasható alább, amivel én is rengeteg ponton egyetértek, különösen a végével. Ez a véleményblogom, és ezt a véleményt többre tartom, mint 2 kivételével bármelyiket, amit a témával kapcsolatban olvastam, hallottam, pláne láttam.

Azt tartom fontosnak, hogy a "felelős", a "hibás" és a "bűnös" fogalmak között különbséget tudjunk tenni. És ne addig érdekeljen a téma, amíg 5 perc alatt odáig eljutunk, hogy "á, ez velem nem fordulhatna elő, mert...". Mert de.

A West Balkánban történt események nem csupán a helyszínen váltottak ki pánikot, kétségbeesést, és indulatokat, amik aztán tragédiához vezettek, hanem az azt követő reakciókban is. Utólag az látszik, hogy nem csak a jogalkotó, a jegyző, a hely tulajdonosi köre, a szervezők, a biztonsági emberek, a rendezvény résztvevői és látogatói mérték fel más-más szempontból rosszul a helyzetet, de többségében az esettel foglalkozó írások, beszámolók, cikkek, riportok is tévesen, indulattól vezérelve értékelik az esetet. 

A rendezvénnyel kapcsolatos dolgokat többé-kevésbé pontosan ismerem, de legalábbis pontosabban, mint a megszólalók döntő többsége. Éppen ezért a késelésről szóló urban legendet már az elejétől kezdve aggódva szemléltem, elsősorban mert megerősítette bennem azt a régóta érlelődő benyomást, hogy az emberek nem az igazságra kíváncsiak, hanem igazolást keresnek saját maguk felvetéseihez, hogy megerősítsék saját maguk igazát. Sokan épp a megfelelő, pontos tájékoztatást hiányolták az ügyben, és erdőtűzként terjedt a vélemény, hogy az esettel kapcsolatban valakik, valamit nagyon el akarnak hallgatni. A késelő cigányokat. 

A késelésről szóló mendemondák ugyan nem voltak teljesen alaptalanok, mert bár késelés nem történt, ám valaki valamit a tragédia színhelyén, a lépcsőfordulóban tett, vagy mondott, ami miatt ez a híresztelés szárnyra kapott. Jómagam számos fórumban leírtam, ahol harcosan vitatkoztak, pontosabban kinyilatkoztak emberek, hogy szerintük mi és hogyan történhetett, hogy sajnos magam is láttam az áldozatokat, és késelés nyom nem volt rajtuk. Az egyik lány oldalán volt egy nagyon vékony piros karcolás, de a tragédia helyszínén nem találtak vérnyomokat, és az sem igaz, hogy a rendőrök azonnal zsákba rakták volna az áldozatokat, hogy eltitkolják a késelés nyomait. A helyszínen ugyanis körülbelül fél óráig végeztek újraélesztést a mentősök, és cseppet sem azzal voltak elfoglalva, hogy ki mennyit lát az egészből, hanem hogy megmentsék valakinek az életét. A bejegyzéseimet érdektelenség kísérte, szinte senki se kérdezett rá. Sokkal kevésbé voltam népszerű ’szemtanú’, mint azok, akik azt állították, hogy hat cigány bement a helyre és halálra késelt három lányt.

Elképesztő volt látni számomra, hogy sokan képesek tényként leírni, hogy ők látták a késelést, sőt a mellettük álló barátnőjüket szúrták lépen, vagy a mellettük álló lányt késelte meg egy cigány, úgy hogy a lánynak kiomlottak a belei, satöbbi, nem is szeretném ragozni.  Rendszeresen éri a médiát az a vád, hogy átmossák az emberek agyát, befolyásolják őket, pedig most aztán semmit nem kellett tennie a médiának, az emberek rendesen átmosták egymás agyát helyettük is. Az indulatok még akkor sem csitultak, amikor kiderült, hogy ezek a ’tanúvallomások’ mind másodkézből származtak, átvették őket, és a nyomozó hatóság előtt, büntetőjogi felelősségének tudatában ezt már senki nem erősítette meg. Az a srác is szabadkozhatott, meg mutogathatott össze-vissza másra, akit a rendőrök visszahívtak kihallgatásra, hogy hogy is van az, hogy a nekik tett korábbi tanúvallomás élesen különbözik a médiának tett nyilatkozataival.  

Az eset kapcsán újra felerősödött a drogkérdés. Meg kellett halnia három lánynak, hogy téma legyen, hogy rengetegen, köztük számos fiatalkorú él kábítószerrel. Mert olcsó, és könnyen hozzáférhető. Még tizenöt éveseknek is. Nem lehet, és nem is szabad kizárólag a drogot hibáztatni a tragédia kialakulásáért, de elgondolkodtató, hogy mennyiben befolyásolja gyerekek ítélőképességét a kábítószer, amikor nagykorúságuk eléréséig szinte mindent nagykorú beleegyezésével, vagy felügyeletével tehetnek meg, pont azért mert a belátási képességük vélelmezhetően amúgy is hiányos.

A tragédia kiváltó okán felül a legtöbb kérdés a felelősök személyével kapcsolatban fogalmazódik meg. A vélemények és megjelent írások alapján megállapítható, hogy Magyarországon vélhetően a rögtönítélő bíróság lenne a társadalmilag legnagyobb támogatottsággal bíró jogintézmény. Az emberek reakciói még csak-csak elfogadhatóak, bűnösöket kívánnak találni, pontosabban azt várják el a nyomozó hatóságoktól, és az igazságszolgáltatástól, hogy a bűnösöket találják meg és büntessék meg őket. Sajnos a nyomozó hatóságokban és a bíróságokban mára már annyira megrendült a bizalom, hogy az emberek többsége nem bízik ebben. Az emberek többsége valószínűleg akkor nyugodott volna meg, ha másnap valakit, valakit akit ők bűnösnek gondolnak, fellógatnak a nyugati téren az egyik lámpára. Kiengedett volna egy kicsit a szelep, nem hiába, a boszorkányégetések is jót tettek a közmorálnak, és igen népszerűek voltak. Az embereket kevésbé érdeklik az ok-okozati összefüggések, hogy az most ott tényleg bűnös, és ha igen mennyire. Az, mert látszik rajta. Bibircsókja van. Ő volt ott a szervező.

Ez a felületesség már jóval zavaróbb az újságírók, hírközlők részéről. Egyrészt a rendezvénnyel kapcsolatban a szerepek egyáltalán nem olyan tiszták, mint aminek elsőre látszanak. Főleg büntetőügyben a látszatra nem ad jogállam iránt elkötelezett ember.   

A rendezvényt megelőzően a bérbeadó, West Balkán és egy vendéglátó cég között köttetett a bérleti szerződés, amely alapján a bérbeadó vállalta, hogy biztosítja a rendezvény ideje alatt a vizet, villanyt, áramot, ruhatárat, másrészt szavatolja, hogy senki nem visz be a helyre mások testi épségét veszélyeztető eszközt, továbbá biztosítja a látogatók testi épségét. Magyarán ő adta a portát. A vendéglátó cég az egész történetbe úgy került, hogy a rendezvény idején a bérlők csinálhatták a vendéglátást, és ehhez kellett egy vendéglátó tevékenységet folytatható cég. A szerződés alapján bérlő kötelessége egyedül az volt, hogy a szükséges vonatkozó engedélyeket (nem a működésit! vendéglátással kapcsolatosakat!) magánál tartsa, egy esetleges hatósági ellenőrzés esetére.  Majd a bérlő és a Noise Night Life közötti szóbeli megállapodás alapján, a NNL leszervezte a helyre a dj-ket, és biztosította a hangcuccokat.  

A szerződést nem jogvégzett emberek írták alá, és az ezzel kapcsolatos dolgokban valóban mutatkoznak trehányságok, például, hogy a bérleti szerződést nem a vendéglátó cég ügyvezetője írta alá. Állíthatjuk, hogy ez például felelőtlenség volt, és hiba. A nyomozóhatóságnak és a későbbiekben a bíróságnak azonban azt kell vizsgálnia, hogy közvetlenül a tragédiával összefüggésben kinek merül fel a felelőssége, és milyen mértékben. Magyarán ki valósította meg  a Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségét (Btk.171. § (1) Aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz).  

Ehhez ismerni kéne a foglalkozásra vonatkozó szabályokat.

• Mik azok? Hol vannak leírva?
• Mennyiben felelős az az ember, aki engedélyek hiányában kiadja a helyét egy ilyen rendezvényre, és aki ugyan szerződésben vállalja, hogy biztosítja a szórakozók testi épségét, de a felelőssége lehet-e objektív? Gondatlan volt-e? Mennyiben? Mihez képest?
• A porta mindent megtett-e a tragédia elkerüléséért, vagy ha nem, akkor mennyiben nem? Miben hibázott, és mi az, ami leírja, hogy mit kellett volna tennie?  
• Mennyiben felelős az, aki aláírta a bérleti szerződést, hogy a helyszínen italt árusítson?
• És mennyiben felelős az, aki úgy vált gyanúsítottá, hogy a sablon bérleti szerződésen, egy korábbi rendezvényről figyelmetlenségből rajta maradt a neve, mint kapcsolattartó?
• És mennyiben felelős a NNL gazdája, aki azt vállalta, hogy az estére leszervezi a fellépőket? Milyen egyéb körülmények vannak még, és ezeknek mi a jelentősége a tragédiával kapcsolatban? 

Ezeknek a tisztázása elengedhetetlen, mert a mások feletti ítélkezés legalább olyan felelősségteljes dolog, mint a rendezvényszervezés. 

A jog lehet, hogy sokszor nem úgy tűnik, hogy az igazságosságot szolgálja, és lehet, hogy a jogalkalmazók igazságtalannak tűnő döntéseket hoznak, de előbbi legalább megköveteli az üggyel kapcsolatos tisztán látást, és az utóbbi legalább nem dönthet senki bűnösségéről indulatok, vagy érzelmek alapján. Ezért még mindig sokkal biztosabb, mint a népharag, ami bárkit bármikor elsodorna, a tények és összefüggések ismerete nélkül. 

Címkék: média vélemény élet etika megmondás düh

Nem, Gyöngyvér, nem!

2011.01.23. 08:39 | Horváth Oszkár | 2 hozzászólás »

Nemrég önhibámon kívül egy angol felsőfokú nyelvvizsgán jártam, miután 15 éve az írásbeli rész nem lett meg, és most lett kedvem és motivációm pótolni. A vizsga menetét intéző főkolompos nő óriási volt. Sziporka szívem frizura (lelapult Unicum reklám haj nőiben), de ősz színben, egyenes haj mögül 1-1 fül kinézés. Olyan mondatokat tolt, ahol a megcímzett személy állandóan változott.

"Most pedig megkapjuk a feladatlapot, amire nem írok rá, hanem megvárom, amíg el lehet kezdeni és akkor írhatnak rá." Most akkor ki? Én, ő, mi?

A kiosztásban segédkező embereit pedig szisztematikusan, egyesével alázta meg. "Most pedig a perforáció mentén eltépjük a lapokat, a rövidebb marad önöknél, és a hosszabbat tartjuk meg. A kolléganőm beszedi. Gyöngyvér, nem. Nem, Gyöngyvér, nem. Fordítva." Fuj, cica, csúnya buta rossz, gonosz cica, fuj! Gyöngyvér egy szimpatikus, szíjmelinda kardigános szerencsétlen nő volt lenőtt ősz hajjal, és miután elvett 2 gyerektől 2 rövid és 1 hosszú darabot ezekből a papírokból (2 hosszút kellett volna), megpróbálta korrigálni azzal, hogy az első rászóláskor 1 rövidet egy srácnak, az ahhoz tartozó hosszú papírdarabot pedig a mellette ülő lánynak adta ijedtében. "GYÖNGYVÉR, NEM!", hangzott a pulpitus felől, ekkor Gyöngyvér gyorsan új irányt vett, és egyszerűen megcserélte a két karját, ezúttal a rövidet nyújtotta a csajnak, és a hosszút a srácnak. "Nem, Gyöngyvér, nem! Ümümm, nemnem! Gyöngyvér!"

Ekkor (Gyöngyvér) visszavette a lapokat, és toporgott, mire a felsőbbrendű, és a dolgok menetét szemmel láthatóan betéve tudó nő ecsetelte, hogy "A rövid marad, és a hosszút tartjuk meg", de miután nem lehetett tudni a korábbi személyes névmás tévesztésekből, hogy a "tartjuk" azok mi vagyunk, a tanszék, vagy mi, a diákok, meg aztán ugye mi a létezés, az egzisztencia, és dönthet-e a halandó ember saját sorsa felett, átsiklik-e a nem tulajdonképpeni létezésbe, igaza volt-e Heideggernek, Gyöngyvér inkább még 3-5 próbálkozás útján, véletlenül érzett csak rá a dolgok ízére.

A főkolompos kábé olyan volt, mint az alfagyerek az óvodában, aki éppen most találja ki a társasjáték szabályait úgy, hogy ő nyerjen, a többiek meg elhiszik, hogy ez egy létező játék, csak nem ismerték.

Címkék: vélemény élet történet hülye

Az oroszlánnak nagyon jó a szeme

2011.01.22. 10:17 | Horváth Oszkár | 1 hozzászólás »

Óvjatok meg attól, hogy gyakran kapcsoljak vadállatos tematikus csatornára. Most 1 percet vettem csak igénybe ebből a szolgáltatásból, de máris szembesülhettem elsőként egy jelenettel, amelyben egy oroszlán egy szegény sebesült malacot próbál megmenteni a szájával (eszi).

Majd kiderült, hogy az oroszlánnak nagyon jó ám a szeme. Ezt nem kétlem, de azért bebaszna, ha a szemésznél egyik szemet manccsal letakarva az alsó sorig tudná mondani, hogy X, W, T, A, B, F, W. De megkövetem, ha a Made in Taiwanig el tudja olvasni, rohadjon meg, marha jó a szeme.

És a füle is jó. Ezen külön kikészültem: másfél kilométeres távolságból meghallja a zsákmányát! Hát bassza szájba! Itt belegondolsz, hogy micsoda egy senki vagy, alig 50 méterig hallasz, akkor sem a zsákmányt, ez meg milyen tehetséges, hogy a tök üres sztyeppén, ahol 15 kilométeren belül a rovarokat és madarakat nem számolva összesen 13 számottevő intelligenciával és hanggeneráló képességgel rendelkező élőlény tartózkodik, meghall egyet. Ráadásul ez a zsákmány olykor-olykor annyira figyelmes, és egyúttal fogyatékos, hogy torkaszakadtából vonyít, nyihog, meg valószínűleg ha bármit vásárol a Corvin áruházban, azt is zörgős zacskóban viszi haza. Még én is meghallom másfél kilométerről, mondjuk nem az erős oldalam utána futtában elkapni, de azért ne kezdjük már egymás faszát szopni.

Én 5km-es körzetből tudok zsákmányt rendelni mobilon, kiszophat az oroszlán a fülével, az egész emberiség nevében. Amúgy imádom a macskaféléket, pláne ezeket a barom oroszlánokat, de ha tényleg olyan nagy király lenne, tudna mobilon gazellát vagy zebrát rendelni vegyeskörettel, meg somlóit hozzá.

Olyan csatorna nincs, ahol mutatják az embereket, hogy milyen jó a szemük, mert 1937-ben készült filmeket is meglátnak a tévében, pedig az már rég elmúlt, meg ilyenek? Az oroszlánok tátott szájjal néznék, és okulnának, jegyzeteket készítenének. "Leó, hagyd azt az orrszarvút, gyere be, nézd meg mit csinálnak ezek Európában! Fantasztikus hely lehet, csak félnék."

Címkék: tv

Tanultam a blogolásból

2010.10.07. 07:15 | Horváth Oszkár | 1 hozzászólás »

Egy barátom írt egy felháborodott APEH témájú Homár posztot. Valaki elírt három nullát, és keresték rajta a különbözetet. Elküldte nekem... Mondtam, hogy ne nekem küldd, nem én vagyok a Homár, ugyanakkor beleolvasva elmondtam, ami eszembe jutott: felsoroltam, miért fogják kitenni, és milyen kommentek lesznek rá, amin meg fog sértődni. Amely kettő egyébként szorosan összefügg.

Szóról szóra úgy is lett. Ami nem baj. Most döbbentem rá, hogy ha valamit megtanultam abból, hogy sokezer ember elé kerülnek a hobbiból, meggyőződésből, elkötelezettségből vagy tévedésből (!) írt véleményeim, az nem az, hogy mit gondol a "másik", hanem, hogy 10.000 ember összesen milyen gondolatokkal fog előállni. Tudom, hogy lesz ilyen, olyan, amolyan vélemény, amire más megírja azt, aztán azt, és kezdődik elölről. És tudom, hogy mindig lesz 2 a 100-ból, amire nem számítottam még így sem, olyan emberektől, akiket jó hallani akkor is, ha nem értek velük egyet.

Szerintem ez értékes, pláne, hogy a blogtapasztalat “ingyen van”, nem kerül az állásodba kitapintani, hogy mi érdekel egy "kis közvéleménynek" tekinthető csoportot, mire borul ki a bili, miből lesz vita, vagy minek tudnak az emberek minimális kivétellel együtt örülni. Persze ez nem tömegkommunikáció, hiszen kétirányú, azonnal, és közvetlenül lehet véleményt nyilvánítani.

Ezt nagyon sokan, különösen intézmények nevében kommunikáló szakemberek a saját állásuk elvesztésével, egy cég rengeteg pénzén, vagy legrosszabb esetben más emberek kárán tanulják meg.

Örülök, hogy nekem sokkal kevesebbe került.

Címkék: vélemény kommunikáció lélek írás

Ostoba hülye geci T9

2010.09.28. 13:42 | Horváth Oszkár | 112 hozzászólás »

Most már megírom ezt. Én hülye állat másfél éve ismét képes voltam megvenni a Nokia aktuális egyik legjobb telefonját, mert de jó az nekem. Abba külön bele sem megyek, hogy az S60 oprendszer micsoda egy okádék szar, nincs egy büdös gondolatom, amit előre kitalálna. Hogy nincs egy olyan opció, hogy a naptári jelzés alapértelmezés szerint legyen BEkapcsolva, méghozzá 1 órával előbb, nem 15. És hogy amikor új naptárbejegyzést veszek fel, akkor a legfontosabb dolgok ugyan férjenek már ki 1 oldalra, és legörgetés után jöjjenek az olyanok, amit 50-ből 1x használok. De ez egy funkcionális ketyere, a használhatóságnak nyoma sincs, mert gondolom csak olyanoknak adták oda tesztelni, akik már megszokták, hogy ennyire szarik rájuk a gyártó. Olyan technikailag jóképességűeknek való ez, akiket ez nem zavar, akik bármilyen videót beprogramoznak használati utasítás nélkül. Régen én is ilyen voltam, de már nincs türelmem. Listát tudnék még írni, mi szar benne, és mi javult meg frissítés után, és mi baszódott el helyette, ami addig jó volt, de ez nem egy techblog, ez a feszültséglevezető blogom.

Most korlátozom magam a T9 szótárra, ami nem márkafüggő, de nem tudom, más gyártóknál is ugyanilyen ostoba-e. Az emberek fele jobban is érzi magát, ha nem használja az automatikus kiegészítést. Én mindig szerettem. De hogy másfél éve, havi több száz SMS elküldése közben MINDEN SMS ESETÉN 3 ÚJ SZÓT TANÍTOK A KURVA TELEFONNAK, az milyen már? Milyen nyelven beszél ez? Nagyjából 150-200 SMS-t küldök egy hónapban, szerintem több mint 7000 szót voltam kénytelen betáplálni, mióta használom. Teljesen hülyére vagyunk véve. Ennyi energiával Fekete Pákót felkészíthetném egy magyar szak felvételire!

Hogy nincs az a barom, aki begyűjt néhány használt telefont, és kibányássza belőle ezt az információt? Könyörgöm, lassan 10 éve van ilyen funkció, és még mindig nem beszéli a szaros nyelvünket. Az előző telefonom volt ennél még egy fokkal szebb: annak a FASZ szót, ami az egyik kedvencem, lássuk be, minden alkalommal meg kellett tanítani. Legközelebb megint nem tudta. Gondolom bedobtak egy trágár listát, hogy ezt ne jegyezze meg, nehogy egy második tulajdonos nénike a gyártót perelje be, hogy ő azt akarta beírni, hogy FŐPAP, de azt ajánlotta fel a készülék, hogy FOSÁS. Nekem szombat reggel ugyanis éppen az ellenkező esettel volt dolgom, bárcsak ne lett volna.

Azt szeretném mondani nyilvánosan, és mérgemben, hogy ez... ez egy nagy rakás szar. Nokia 5800 XpressMusic. Symbian S60. Kösz. Emlékszem még a nagy IT guru családtagra, amint a Symbiant ajnározza pár éve, hogy ez most az új, ez most a jó. Képzelem, akkor milyen szar lehetett. Amikor valaki ugyanezt a szélsőséges istenítést vallja az Androidról, vagy az iPhone OS-ről, nem vagyok hajlandó elhinni. De azt fenntartások nélkül elhiszem, hogy ennél mindkettő csak 5x jobb lehet. De soha többé Nokia. Istenem bazmeg. Mostantól csak olyan hiradástechnikai gyártótól vásárolok, akin látom, hogy elkötelezett a felhasználói élmény iránt, és nem programozókra, hanem nőkre, pszichológusokra, ergonómusokra, dizájnerekre, és fiatalokra bízza az elvárások kitűzését. Tévét is 15 éve a távirányító gombjai alapján választok, akkor nem kell a földhöz baszkodnom napi 3x. Véres szégyenfalat de minimum nyugdíjazást érdemelne nagyon-nagyon sok gazdag ember a sok szarért.

És nyilván legközelebb se 5000-ért vásárolok, mert még mindig elhiszem, hogy nem álomvilág, hogy 10 másodperc alatt vezetés és beszélgetés közben el tudjak tenni egy naptárbejegyzést. A konzumidióták legidiótábbjának érzem magam, amiért nem gyújtom fel magam a Nokia székház udvarán véres szarral bekenve.

Címkék: telefon vélemény megmondás

Ezt észből kell, úgyhogy csinálom én

2010.09.12. 12:47 | Horváth Oszkár | 3 hozzászólás »

Morning. Megfejtettem, mikor írok az Oszkárságra: ha a terjedelem hosszabb, mint a tumblr vagy amit a Facebook üzenőfalamra ki tudok tenni. Ma végre valami ilyen történt velem.

Tegnap éjjel zenéltünk, én félig összepakoltam, de 2-kor csak az egyik lemezjátszót volt türelmem felhozni. Aztán 10-kor visszamentem a tetthelyre és még a vetítővásznamat elcsomagoltam.

A házunkban ha mész le a lépcsőn, 8 lépcsőfok után rögtön a legalsó lépcsőfok alján egy vasrács van kaputelefonnal. Én felfelé próbálok a kulcsommal bejutni, miközben egyik kezemmel az oldalamhoz szorítom a 11 kilós lemezjátszót, aminek nyilvánvalóan jó a fogása + hozzáfogtam még egy Délhús paprikás+téliszalámi kombinált csomagot 6 zsömlével, hogy áldozzak az ergonómia oltárán.

Jön szembe egy nő. Ő a főszereplő. Napszemüvegben vagyok a tök sötét lépcsőházban, hiszen miért ne, nem látom, hogy fiatal, idős, ismerem, vagy nem. De mondom ez milyen jó, legalább lemezjátszóval lát, biztos azt hiszi, hogy valami DJ vagyok. Ááá, öreg. Illetve legalább 10-zel idősebb nálam, érsd, mire gondolok. A kulcsom már a zárban, mire elkezd a gombkilinccsel szöszmötölni. De jó, akkor nem kell kucsoznom. Még szólok is neki, hogy bal kézzel azért óvatosan, nehogy becsípje.

Eltelik 8-10 másodperc, az ajtó még zárva, és amennyire én ennyi idő alatt felhergeltem magam azon, hogy hogy lehet valaki olyan fasz hogy egy kurva ajtót nem tud 10 másodperc alatt kinyitni, addigra ő ennél is jobban felhergelte magát azon, hogy hogy lehet egy AJTÓ olyan hülye, hogy attól, hogy rángatja és remegő kézmozdulatokkal pacskolja, nem nyílik ki.

Itt azt hittem, menten áthúzom a rács rései között, mint egy tojásszeletelőn. Esküszöm úgy felidegesedett, mint a western filmekben, amikor a nő megkaparintja a Coltot, de kiesik belőle mind a 6 golyó, közben izgalmas zene, mert a gonosz ittas és borostás bandavezér mindjárt rátöri az ajtót, és valószínűleg megerőszakolja és megöli, nem feltétlenül ebben a sorrendben. Kibaszott remegő kézzel tuszkol vissza 2-3 golyót a tárba, és pont akkor csukja be a Colt forgótárát és süti el a fegyvert, amikor Manuel/Pedro/McCaine már fél méterre van tőle. Na ENNYIRE volt ideges a nő.

- Nem értem, miért nem nyílik...
- Ezt észből kell, úgyhogy inkább csinálom én.

Utólag asszem, ezzel elég szépen átmentem rajta. Amint kinyitottam egy elegáns könnyed mozdulattal (miközben a másik kezem vastagsága a lemezjátszótól másfélszeresére nőtt), elhagyta a szentem száját az alábbi is:

- Ja, hogy tolni kell, ja? Ja én meg húzni akartam.
- A lépcső felé? Arra nehezebb kicsit.

Vihogva ment el zavarában, de szerintem azóta már elsírta magát. Illetve remélem. Nem érdemlem meg, hogy ilyen emberekkel találkozzak a szabadidőmben, de még munkában sem. Ajtó bazmeg. Nyitod, csukod. Amilyen az én szerencsém, legközelebb ő fog előttem állni a postán, hogy az ottani képességeit is idegrendszerem heveny kárára megcsillogtassa. Akkor szerintem hordágyon visznek el.

Amúgy szimpatikus hölgy volt.

Címkék: düh

Boldog névnapot, Szent Oszkár!

2010.07.31. 09:35 | Horváth Oszkár | 9 hozzászólás »

Végre valami téma, amit ide kell megírni. 31 év után ma eszméltem, hogy a névnapok elvileg szentek nevei. Rendes az általam nagyra becsült és mindig pozitív kontextusban említendő katolikus egyháztól (inkább kussolok, hogy legalább írásos nyoma ne maradjon a véleményemnek), hogy megemlékezik a névnapomról, de mondom SZENT OSZKÁR tuti nincs.

De van, DE IGENIS VAN nálatok hanyas!

A találó nevű katolikus.hu oldalon megleltem hosszú zarándokút után Szent Oszkár történetét, ebből szemelvényeznék.

Eleinte nem akart szerzetes lenni, csak életének egy nagy élménye indította erre: a mindenki által dicsőített és hatalmas Nagy Károly császár halála (814). Olyan megrendítő volt számára a világi hatalom elenyészése, hogy elhatározta: szerzetes lesz.

Ez bárkivel előfordul. Azért képzeljétek el azokat, akiknek az életében Diana halála például komoly törés, és mondjuk ennek hatására - természetesen előbb 40 uszkve 92 darab kutyusos-cicásos PowerPoint fájl továbbküldése után - apácának állnak! Példakép típus. A másik ez: "eleinte nem akart szerzetes lenni". Mert vannak, akik már eleinte akarnak. Míg mások vasutasok, tűzoltók, űrhajósok akartak lenni (különösen 814-ben), sokan egyből a szerzetesben gondolkodnak. Ekkor Oszkár 13 éves volt, tehát akkor lehetett a bar micvója.

Egyébként ha - ezek szerint - tényleg működik az, hogy a naptárba az kerül be névnappal, akinek már szentet neveztek el a nevéről, akkor a Beyoncé-val és a Dzsenniferrel lehet, hogy várni kell még egy-két focivébényit. De pikk-pakk megvan, csak egy ilyen nevű embernek fel kell nőnie (ez se biztos), és a világért le kell tennie valami nagyot az asztalra (semmiség), majd várni 50-150 évet (Oszkár esetében 1100-at). Boldog névnapot nekik is!

826-ban Harald dán király frank segítséget kért trónja megszerzéséhez, majd ugyanezen év júliusában a Mainz melletti St. Albánban négyszáz férfi társaságában megkeresztelkedett. Az esemény nagy föltűnést keltett, és világosan látszott, hogy talán soha vissza nem térő alkalom kínálkozik Dánia megtérítésére. S erre a műre rendelte az Úr Szent Oszkárt.

Tehát a szentem (!) Dánia akvirálásáért kapta az egyháztól a doktori címet. Egy komplett országot beszervezni a lájoneszbe azért szép dolog, de esetleg ha a példásan megkeresztelkedő Harald királyt avatták volna szentté, az igazságosabb lett volna.

Végighajóztak a Rajnán, majd elhaladva a fríz partok előtt megérkeztek Dániába, ahol Oszkár azonnal hirdetni kezdte az evangéliumot.

Evangééééliuuuum! Eeeevangéliuuum! Egy áráért kettőt bír, megjelent az Örömhír! Köszönöm uram... Evangééééélium! ("Ne a pisztolyt, te kis disznó!") A suliban is kiplakátolta, és csinált neki facebook fan page-et. Kézzel másolta le mind az ötven A1-es posztert, és csak utána csapott a homlokára, hogy a Dánok se tudnak még olvasni, ahogy más se. Akkor 6 hónapig radírozott, majd az Urat egy pallossal ábrázoló hajózó harcosként rajzolta le, aki a "kamerába" mutat és mint az amerikai honvédeket toborzó Uncle Sam, annyit mond dánul "I WANT YOU!". A rajz elkészítésére a Mohamedet is karikatúrává hívó dán grafikus ősét kérte fel. Aztán rájött, hogy az "I WANT YOU" is írás, és azt se fogják érteni, nekiállt újra radírozni, és szétbaszta az ideg, hogy minek végzett a kolostor marketingkommunikáció szakirányán, ha ennyire meg van kötve a keze. Akkor már inkább elmegy pharma területre, még az is könnyebb, mint a kanonikus marketing.

829-ben újabb lehetőség nyílt a misszió előtt: Björn, svéd király meghívta Oszkárt, aki az időközben meghalt Autbert helyett Witmárral indult útnak, és 830 tavaszán kötöttek ki a Stockholmtól nyugatra lévő Birkában.

Egy könnyű teniszmeccs alatt megbeszélték Oszival, hogy akkor jöhetnek. A kijáratnál kapott egy ajándék kódexhordozó táskát Björntől, majd 1 év múlva oda is értek. Lassan jöttek, mer' siettek. Jónás a cet gyomrában ipari tanuló ahhoz képest, hogy ők egy Birkában tudtak kikötni, akármekkora hajójuk is volt. Látszik, hogy erősen szelektálták a sztorikat. Vagy hagyták, hogy népszavazás döntsön arról, mi kerül a példabeszédekbe.

Oszkárt 832-ben szentelte föl a metzi püspök, Drogo. IV. Gergely pápa érseki címet adott Oszkárnak, és kinevezte egész Skandinávia pápai legátusává, ami azt jelentette, hogy az egész északi terület misszionálását rábízta.

Tehát Oszi annyi idősen, mint én, már püspök volt, meg pápai legátus (+érsek), azért lássuk be, beelőzött szépen. Főleg az érsekkel, mert onnantól kezdve ő is tudott püspököket csinálni. Jobbegér, make püspök, mint a Civ3-ban. A teljes északi terület misszionálása azért nem nagy szám, mert ketten csinálták előbb Autberttel, majd Witmárral, és mindkét featuringje illetve vokalistája beosztottja volt, szóval nem volt nehéz kiválasztani. Ez olyan, mint az első informatikai miniszternek lenni. Előtte nem vót.

852-ben Sigtunába ment, ahol Olaf svéd király népével együtt megkeresztelkedett. (...) A püspök elszánt bátorsága, a király jóakarata és egy népszavazás -- melyen a kereszténységet választották -- jelentette azt a kedvező helyzetet, amelyből a kegyelem az országra áradhatott.

Megint az a népszavazás. Előtte mondtak olyanokat gondolom, hogy az előző pogány kormány lenyúlta a lóvét, üres az államkassza, lesz adócsökkentés (leviszik a tizedet), és az utolsó hetekben az is kiderülhetett, hogy a pogány párti egyik polgármester kenőpénzt fogadott el egy gályaépítő vállalkozótól. Beígérték, hogy megszűnik a kötelező sorvikingség, és zsoldos rendszerre térnek át. 52%-kal nyertek, patakokban folyt a tömény, akkor itták meg az utolsó üveg Lagavulint.

Ne menjünk el amellett, hogy a pápai legátus ráért 51 évesen megkeresztelkedni. A menyasszony menjen szűzen férjhez, derüljön ki utána, hogy nem tud dugni, akkor már mindegy, megkeresztelkedni viszont ráér az érsek is azután, hogy a gyerekek egyetemre mentek, és ki van fizetve a lakástörlesztő. Oszi 63 évesen, február 3-án meghalt (gyertyaszentelő napja után nagyon kemény after lehetett), pedig ha még él mondjuk 65 éves koráig, lehet, hogy a bérmálkozás is összejön.

Csodálatos volt benne, hogy sem testi alkata, sem egyéni vágyai nem missziósnak rendelték

Van az, amikor egy kis pöttöm 10 évesre bemondod, hogy balett-alkat, mert hajlékony, vagy a szikárabb sportolóra, hogy hosszútávfutó. Azidőtájt ránézésre volt egy missziósalkat. Nyilván nem keveset kellett hozzá gyalogolni, szóval gyanítom, hogy hosszú láb, kockás has, és talán hosszú kar, hogy a füstölőt jól el tudja tartani magától és ne menjen a szemébe. Bármilyen alkata lett volna, azért az északi régióban össze kellett szednie magát, mert alsó hangon 90 kiló hús volt minden jótét lelken, és akkor a csontot meg a szőrt még nem számoltam.

Oszkárnak látomása volt, amelyben egy hangot hallott: "Indulj és menj, és a vértanúság koronájával fogsz megtérni hozzám!". Ez egyébként csak hallomás. Végül senki nem gyilkolta le a keresztényüldözések idején, sem az állásáért nem adta be a CV-jét egy püspök vagy érsek-helyettes egy tőrre csavart motivációs levél kíséretében. Egyszerűen meghalt. Életrajzírója sajnos nem ezen a szakon végzett, úgyhogy nagyon nehezen bírta becsavarni a párnák közt meghalást a vértanúság definíciójába, de végül sikerült neki (mert olyan nincs, hogy a látomás ne teljesüljön be): aki az egyház békeidejében hal meg, az "csendes vértanú", aki pedig az üldöztetések idején (feldarabolás, lefejezés, karddal homloktól gerincig átszúrás, elégetés, vízbe fulladás), az "nyilvános vértanú". Ezzel diszkréten leminősítette azokat, akik tényleg a vérüket adták azért, amiben hittek, de semmiség, flekkenként kapott 9.500 Ft-ot, az életrajz végére még a wikipédiát is be kontrolcézte, hoppácska, még 28.500 Ft. Természetesen forintban mérték.

Kösz a nevet Szent Oszkár, meg persze Bujtor Istvánnak is!

Az északiakkal meg végül minden rendben lett:

Féreg fórumozók

2010.01.12. 22:33 | Horváth Oszkár | 3 hozzászólás »

FUCK YOU FUCK YOU FUCK YOU! Nem tudom, hányadszor baszom húzom fel magamat azokon a troll geciken trollokon, akik különböző "segítség", és support fórumokban osztják az észt.

A jelenség: nem tudsz valamit, és úgy gondolod, rákeresel a neten, hátha valaki valakitől már megkérdezte ezt angolul. És persze, hogy igen, ez az egyik legjobb dolog az internetben (a másik a TED.com), nem léééétezik, hogy olyan problémám legyen, ami másnak korábban még nem volt problémája. Pillanatokon belül megoldódik. De minden ilyen hitvány, valójában tulajdonképpen szarfaszú fórumban az történik, hogy:

• jön egy szerencsétlen, tudatlan, kérdez valamit, hogy miért nem működik neki az, ami eddig működött, vagy miért nem talál valamit a világban, ami addig ott volt
• az első reakció a hozzáértő önkéntes, vagy még rosszabb esetben fizetett vállalati fórumozótól, hogy minek az neki, miért azt akarja, mittudomén miért kell neki vezeték nélkül szinkronizálnia a mobilját a gépével, miért nem jó kábellel, vagy most minek neki egyforma két zokni, miért nem jó egy törpikés meg egy méhecskés, kábé
• akkor szerencsétlen valamivel értemiségibb rászoruló elismétli a kérdését egy rövid, helyt álló indoklással
• jön egy másik troll szakértő, aki vagy tudja a választ, vagy nem, és próbálja leplezni, lebassza a kérdezőt, hogy miért ebben a fórumban kérdezi meg, miért nem a ?id=sub#&topic=20944-ben (what the anyád?!), hiszen ott már ez volt téma (megoldás persze ott csincs, csak ilyen mihaszna alakok)
• ekkor a kérdező, nevezzük most már sértettnek, újabb aspektusból megpróbálja felvázolni, hogy miért volna neki úgy jobb, ahogy ő elképzelte, finoman utalva arra, hogy nemcsak az eredmény számít, hanem a kényelem, oda vezető út, csomagolás, körítés, öröm, egyszerűség, és csodák csodája, vannak másképpen gondolkodó emberek, mint ahogy valakinek az Index tetszik, valakinek az Origo, meg vannak Fiat Multiplát és Hummert vásárló emberek is, hovatovább country rajongók, vagy hogy Baló György elvette Morvai Krisztinát
• a következő válasz az, hogy márpedig azt, amit szegény szerencsétlen akar, azt nem lehet
• erre finoman történik egy visszautalás a kezdő kérdésre, melyben benne foglaltatik vala, hogy "nem működik, pedig eddig működött", jelezve, hogy az "azt nem lehet" ez alapján kizárhatónak tűnik
• 1-2 kurva anyád + "tanulj meg figyelmesen olvasni", illetve helyesírási fejtegetésnek nagyjából itt szokott helye lenni puszta erőfitogtatásból + bevitt találat utáni kompenzálásból
• végül jön egy higgadt, valószínűleg angolul tudó székely internetező, aki halál nyugodtan beírja egy 10 szónál kevesebből álló mondatban a megoldást, majd amilyen gyorsan jött, távozik
• a kiszolgáltatott nemmérnök-nemszakértő (akár bölcsész, akár menedzser, akár rendesen dolgozó, és nem kütyük között élő ember) ezt megköszöni
• és ezzel vége, a sok szakértő az életben nem jön többé
• és amikor én ezt megtalálom és a vér folyik a fülemből, hogy hogy lehet arányaiban ennyire sok fasz ilyen kicsi helyen - mikor én egyet is alig tudok szakszerűen elrejteni -, szembesülök vele, hogy nem tudom megköszönni az egyetlen kulturált résztvevőnek, mert ahhoz regisztrálni kell... és rájövök, hogy annyival kulturáltabb nálam, hogy ő azért beregisztrált, hogy válaszoljon, én meg azért se, hogy megköszönjem.

A megoldás: nagyon szépen kérem azokat, akik tanultak, és okosak, hogy legalább faszok ne legyenek! Kezdem én!

Címkék: kommunikáció globális düh