Nem az a baj az erőszakkal, hogy leadják a tévében.
2015.04.28. 17:49 | Horváth Oszkár | szólj hozzá »
Hanem hogy van. És hogy ha nincsen tettlegességbe és szexbe csomagolva, fel sem ismerjük.
Vizsgálatot indít a TV2 az Éden Hotel ügyében - az egyik női szereplőt játékostársa agresszív szexuális közeledésével és verbális kommunikációjával méltatlan, megalázó helyzetbe hozta
Egyáltalán nem baj, hogy ennek egy része lement a tv-ben. Nehogy már az legyen a legnagyobb baj, hogy tudunk róla! Legalabb világossá válik, hogy mennyi fogalom tartozik még a párkapcsolati erőszak körébe, a zsarolás, megalázás, elszigetelés, érzelmi terror, különböző pszichológiai csapdák állítása. Amit a sima vágott verzióban a fickó levág, azt szerintem a kapcsolatok közel felében akár kölcsönösen követik el naponta egymás ellen együttélők, majd bagatellizálják el: megérdemeltem, nem én kezdtem (!!), végül is nem fajult el, valahol igaza volt. Móni...ka.
És sokszor mindezt gazdasági kényszerrel egyutt teszik: vagy nem állnának meg önállóan, ami felnőtt embernek nehezebben elviselhető társadalmi megalázottság, mint a titokban tartható párkapcsolati erőszak. VAGY konkrétan valamelyik fél a másik keresetét követeli / osztja be / koldulni kényszeríti a saját erőforrásaihoz jutásért / vagy megakadályozza, hogy bármilyen független, gazdasági privát szférája legyen. Ebben egészen "ártatlan" dolgok is benne vannak, a "mire költöttél el megint 15.000 forintot, gondolom nem a kenyér került ennyibe" beszélgetések, és a közös kasszából a karácsonyi vásárlást szinte sikkasztani kényszerülő, önálló kereset felett nem rendelkezők kutyává alázkodása.
Számtalan út van a boldogtalanságra, és nehéz mérni, hogy a függetlenedés több boldog pillanatot hordoz-e, mint a függőség fájó pillanatai ellenére kapott hamis biztonság és kéthetenkénti szeretet. Ez a fickó 22 éves, ezt a manipulációt és lelki sarokbaszorítást valószínűleg egy életen át tanulta, ha már olyan jól megy neki, hogy egyenletesen tudnám lehányni a teljes felületén, igazságosan elfengshuizva a sárgarépa-darabokat. Ebből a viselkedésből lehet, hogy hetente ki lehet bírni 2 percet és otthagyni, aki műveli. De egyben kibírni 38 percet az már kényszer, és trauma. Erőszak.
Nemtől függetlenül gondolj bele, hogy voltál-e már ennyire szar ember, vagy forgatta-e így az akaratodat olyan, akitől nem ezt vártad. Félek, hogy egyiket sem sikerül felismernie az érintettnek.
Ha ez kölcsönös egymás felé, azt hívják páran szenvedélynek, meg mediterránnak. Az is csodás.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.