Jézus alakú kenyér

2008.11.15. 06:56 | Horváth Oszkár | 2 hozzászólás »

Nos miután az illusztráció képek tanúsága alapján valaki már megalkotott és kereskedelmi forgalomban elérhetővé tett célirányosan csodatévő kenyérpirítókat, azt hiszem az eziránt való igény vitathatatlan.

Előrukkolok tehát saját ötletemmel: a Jézus alakú kenyérrel. Ez első hallásra nyilvánvalóan azért lehet jó, mert egyből 5 serclije van, ami piros lábosból pörköltszaftot kitunkolni vágyó 2-nél több tagú családoknál a veszekedésekkel teli esték helyett a békét hozhatná a háztartásokba. De felületes, aki azt gondolja, hogy ez ennyiben ki is merül.

Bizonyos vélemények szerint a kenyér Krisztus teste, tehát semmi újat nem fogalmazok meg, úgy gondolom. Mindössze az új formatervezéssel ezt a gondolatot közelebb érezhetné magához az, aki elfogadja, és emlékezhetne rá, amikor Krisztus góllövő lábából szel egy karéjjal. Könnyű a kanalas orvosságot kockacukorra cseppentve letolni, de birkózzunk meg vele anélkül is! Ráadásul ugye a lokális átmérő miatt a végtagokból helyes kis falatkákat, párnácskákat lehetne összeállítani, amolyan katonákat; míg a derekasabb részekből tiszteletre méltó zsíros deszkákat hasíthatnának maguknak a törzsvendégek. Tartalomhoz a forma!

És nem utolsó sorban, új belépőket nyernének a mozgalomba, mert még nekem mocskos eretneknek sem volna szívem kidobni a kenyérmaradékot, amelynek tiltásával kapcsolatban mindig is frusztráló ellenérzésem volt. Úgy is fogalmazhatnék, hogy ennél nagyobb faszságot még életemben nem hallottam.

Mert ugyebár. Életedben egyszer túlvásárolod magad kenyérből, te rohadt mocskos falánk állat, eleve, lopkodod bazmeg az almát, most meg ez! Onnantól kezdve minden nap megvásárolod a friss kenyeret, hogy másnap végre ehess belőle, amikor már hót szar. Holott egy gyakorlott kukába dobással tiszta lapot nyithatnál, és egyszeri eltévelyedésed, ami mindössze abból állt, hogy nem a negyedbe-, hanem a félbevágott darabot vetted el a közértben, a múlt homályába veszhetne.

Annak a vallásnak az esetében, ami amúgy egy kedélyes beszélgetés és némi mormolás árán feloldozást ad a telefonbetyárkodástól kezdve a testvérgyilkosságig bezárólag mindenért, beleértve érthető módon a gyerekmolesztálást is, miért jár az örökké szar kenyér evésének igája egy vendéglátóipari alapismeretek híján megtett rossz saccolásért? Az érintetteket kérdem: milyen fortélyok vannak a kenyér-bufferméret minimalizálására?  Könnycsatornán hányásig meg kell enni mindet? Vajon a rántott hús egyfajta vezeklés, és a zsemlemorzsa éppen ezt a célt szolgálja? Ha tehát Krisztus testét ledarálom, akkor az jobb?

Fú, de kibaszott álságos! A tudatlanság szól belőlem, mindenkinek a négyéves fia vagyok, és egyszerűen csak szeretnék válaszokat. Mégis hol eszik az istenfélő ember friss kenyeret? VENDÉGSÉGBEN? Ha már aranygaluskát és máglyarakást se kér senki a házban, akkor mi van? Lehet nyitni a maradék kenyereknek egy külön szobát, és ha pont jó darabokat tesz el az ember, akkor esetleg újra Jézus lesz belőle, és Húsvétkor kisétál a spejzból?! Hm... utóbbi bármilyen bizarrul hangzik, igény az volna rá.

Ez a bejegyzés megérdemel egy gasztro címkét.

Címkék: vallás gasztro düh

2008.11.15. 06:56 2 hozzászólás

A bejegyzés trackback címe:

https://oszkarsag.blog.hu/api/trackback/id/tr54769719

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Thai 2008.11.17. 10:40:47

Szemellenzős vagy Oszi! Mi lesz a buddha bagettel, vagy a Jahve kiflivel?
Illetve a gondolatmeneted megadta számomra a választ, hogy öreglányok miért etetik a galambokat a panel erkélyéről száraz kenyérmaradékkal!
Köszönöm!

Oszkárság

Nem művésznév, nem rajzfilmnév. Azon kevés dolgok egyike az életemben, ami nem vicc. A titkos szuperhős nevem Mr. O, a blogjaimban nosferato néven publikálok, a barátaim pedig Oszinak szólítanak. A nevem Horváth Oszkár. Néha felhúzom magam.

onkenyes-201504.jpg

oszkarsag-2015-in.jpg

Friss topikok

Feliratkozás

Egyéb címkék



süti beállítások módosítása